Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
3773 bevezetésre kerülő ágazati szakmai érettségi vizsgát a tanulók 2017 májusától középszinten is letehessék. A szakképzési törvény módosításának fontos eleme, hogy a szakképzési centrumok tagintézményeiként működő szakképző iskolákban is növekednek a vezetők döntési jogkörei. Meghatározásra kerülnek a centrumok költségvetése összeállításának alapelvei, a szakképzési centrum sz ervezeti egységeiben a dolgozókat érintő kérdésekben a szakszervezeti egyeztetés formái, valamint egyes fenntartói jogkörökkel kapcsolatos feladatok. A javaslat pontosítja az első és a második szakképesítés fogalmát, megjelölve, hogy az állam által támogat ott képzésekben megszerzett szakképesítések képezik a számítás alapját. Ugyancsak a szakképzési törvény módosítása mondja ki - a korábbi rendelkezéseket pontosítva - az iskolarendszerű szakképzésben a szakmai vizsgák ingyenességét a harmadiknak nem számító szakképesítések tanulása esetén. A tervezet előírja, hogy a 9. évfolyamon megkötött tanulószerződés a tanév végén hatályát veszti, így lehetőséget biztosít a tanulónak, hogy a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyből más gazdálkodó szerveze thez menjen át a további gyakorlati képzésre. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes szakképesítések esetén a gyakorlati oktatást végző gazdálkodó szervezeteknél jellemzően nincsenek meg a gyakorlati oktatás teljes körű feltételei, így ezen esetekben indokolt a kötelező tanműhelyi képzés előírása, amelynek finanszírozási hátterét teremti meg a jelen módosítás. (11.10) Egy sor módosítás vonatkozik a felsőoktatásra, illetve a felsőoktatási törvényre. A magyar felsőoktatás működését, oktatási é s képzési feladatait a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény határozza meg. Az Nftv. - az Alaptörvény 10. cikk (3) bekezdése által meghatározott keretek között - a felsőoktatás színvonalának emelését, a versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges feltételr endszer megteremtését, illetve az intézményrendszer működésének biztosítását tűzte ki célul. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A kormány 2014 decemberében fogadta el a felsőoktatási stratégiát, a „Fokozatváltás a felső oktatásban” című dokumentumot, amely meghatározza azokat a feladatokat, amelyek a teljesítményelvű hazai felsőoktatás kialakítása érdekében szükségesek. Az Nftv. módosítása tartalmazza az ezen célkitűzésekkel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a felsőokt atásban megkezdett folyamatok továbbvitelét elősegítő szabályokat, illetve a jogalkalmazási tapasztalatok alapján szükségessé váló módosításokat. Az egyik ilyen elem a felsőoktatási intézményhálózat átalakítása. Az Nftv.t módosító 2015. évi törvény alapjá n 2015. szeptember 1jétől a felsőoktatás alapintézményei, az egyetem és a főiskola új intézményi formával egészültek ki, az alkalmazott tudományok egyetemével. A törvényi feltételeknek megfelelő Zsigmond Király Főiskola 2016. augusztus 1jétől nem állami , alkalmazott tudományok egyetemeként folytatja működését. A kancellári rendszer, valamint a konzisztóriumi működés tapasztalatai olyan részletszabályok törvényi rögzítését indokolják, amelyek az állami felsőoktatási intézmények működését esetleg személyi, testületi akadályoztatás egyéni körülményei között is biztosítják. A hatályos Nftv. nem rendelkezik a kancellári tisztség betöltetlensége esetén eljáró vezetőről, valamint a konzisztórium határozatképtelensége, működése akadályának esetéről. A tervezet ez eket a helyzeteket egyértelműsíti. A felsőoktatási intézmények működésére vonatkozó egyes eljárásokra is több módosítást tettünk. Javaslatot teszünk a felsőoktatási intézmények alaptevékenységi körébe nem tartozó olyan közfeladat ellátási kereteinek a megt eremtésére, amely nem sorolható a köznevelési intézmény, egészségügyi szolgáltató működésére vonatkozó, az Nftv.ben meghatározott rendelkezések fogalmi körébe,
