Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - NYITRAI ZSOLT (Fidesz):
3768 Önök azt sem támogatják, hogy 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonuljanak a férfiak, inkább rehabilitációs támogatásra, rokkantsági ellátásra, vagy ami talán a legrosszabb, közmunkára küldik el ezeket a férfiakat. A karrierjük végét az jelenti, hogy negyvenegynéhány ledolgozott év után közmunkásként rendkívül alacsony keresett el kell dolgozniuk, miközben eddig a legszorgalmasabb tagjai voltak a magyar társadalomnak hosszúhosszú évtizedeken keresztül. Ez jelenti ma sok tízezer, pontosabban milliónyi ember karrierjének a végét (Bányai Gábor: Ne viccelj már!) jelen pillanatban Ma gyarországon. Én magam dolgoztam velük együtt, képviselő úr. Menjen el közmunkára, velem együtt eljöhet, és akkor meglátja, hogy hány olyan közmunkás lesz azok között, akikkel együtt fogunk dolgozni, aki sofőr volt és még csak 58 éves, de már nem tud dolgo zni, mert betegségben szenved, és semmilyen más lehetősége nincs, mint hogy fát pakoljon vagy éppen más egyéb hasznos tevékenységet folytasson (Bányai Gábor: Így van!) , viszont rendkívül kevés pénzért. Ezt szerintem ön is tudja anélkül, hogy esetleg járt i s volna ilyen környezetben. Van még egy másik valóság is, ha a foglalkoztatásról beszélünk. Szembe kell nézni azzal a helyzettel, ami ma Magyarországon jellemző, hogy gyakorlatilag másfél millió ember él minimálbérből, ami bizony, tudjuk jól, a jelenlegi l étminimum alatt helyezkedik el. (10.50) Miért fontos mindezt megemlíteni ennél a törvényjavaslatnál? Azért, mert amikor munkavédelmi előírásokról, kérdésekről van szó, akkor a megelőzés az egyik legfontosabb. És ezt nemcsak adminisztratív dolgokkal lehet m egoldani, hanem azzal is meg lehet oldani, ha a dolgozóknak van lehetőségük pihenni, van lehetőségük rekreációt beiktatni egy pályafolyamatba, ami NyugatEurópában teljesen természetes, de nálunk, Magyarországon ez gyakorlatilag nem létezik. Nem létezik az , hogy egy pedagógus vagy egy szociális munkás, ami talán még helytállóbb, kéthárom hónapig pihenhetne, és elfelejthetné azokat a nyomorúságos élethelyzeteket, amikkel nap mint nap találkozik, bár az övé sokszor sokkal nyomorúságosabb a jelenlegi fizetési körülmények között, mint azoké, akikért dolgozik. De a fizikai munkánál ez még inkább érvényes. Nyilvánvaló, hogy ha valakinek több helyen kell egyszerre dolgozni és fizikai munkát végez, akkor teljesen természetes, hogy sokkal könnyebben fog munkahelyi b alesetet elszenvedni. Azt pedig sajnos a magyar gazdaság általános állapota idézi elő, hogy nem lehet megélni a bérekből, nem lehet családot nevelni ma egy átlagos magyar bérből, ezért túlhajszoltak a dolgozók. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy amikor adminisztratív dolgokkal jön elő a kormányzat, ami, ismétlem, pozitív, tehát mi összességében támogatni tudjuk ezt a törvényjavaslatot, hiszen egykét negatív vonása mellett egyértelmű a javulási szándék ezen a területen, ezekkel a dolgokkal is fogl alkozni kell. Arra kérem a kormányzatot, arra kérem államtitkár urat, hogy ezeket is vegyék bele azokba a gondolatokba, amikor arról beszélünk, hogy a munkavédelem Magyarországon fejlődjön, hogy kevesebb munkahelyi baleset legyen, hogy az emberek ne legyen ek leterhelve. Ezzel talán még többet is tudunk elérni, mint az ilyen adminisztratív szabályozással. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére é rtünk. Most megadom a szót kettő percre Nyitrai Zsolt képviselő úrnak, Fidesz. NYITRAI ZSOLT ( Fidesz ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Kétperces hozzászólásomban az MSZP, illetve a Jobbik vezérszónokának a mondandójára kívánok reagálni. Az előttünk fekvő jogszabály a foglalkoztatási tárgyú törvények módosítása. Az Országgyűlés alkalomadtán hajlamos abba a hibába esni, hogy ha egy EUs irányelv átültetéséről van szó, akkor mint egyfa jta formalitásként tekint erre a kérdésre. Azt gondolom, hogy ez hiba, mert ez mindig érdemi kérdés, főleg ha a munka világáról és a munkavállalók helyzetéről van szó.
