Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának és a statútum 8. cikkére vonatkozó kampalai módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3748 A kihirdetés szükségessége egyaránt indokolható alkotmányossági és nemzetközi jogi okokkal is. A tárgyalt szerződés tartalm ától függetlenül az Alaptörvény előírja, hogy a nemzetközi jogban vállalt kötelezettségek és a belső jog összhangját biztosítani kell. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, egyrészt formai szempontból a nemzetközi szerződés szövegét át kell ültetni a magyar jogba e gy jogszabállyal, ami jelen esetben a mostani törvényi szintű kihirdetéssel valósulna meg, másrészt tartalmilag a kapcsolódó belső szabályokat is hozzá kell igazítani a vállalt nemzetközi kötelezettségekhez. A kihirdetéssel és a kapcsolódó törvénymódosítás okkal a jogalkotó mindkét követelményt, így a tartalmit és a formait is teljesíti a jelen törvényjavaslat elfogadása útján. A statútum kihirdetésének másik indoka, hogy nem zárható ki elméleti szinten az, hogy egy kiadatási vagy egyéb járulékos ügy miatt a statútum értelmében Magyarország a bíróság eljárásába valamilyen módon bevonódjon. A Nemzetközi Büntetőbíróság eljárásában való részvétel feltételei teljes mértékben csak a statútum kihirdetésével és a kapcsolódó belső jogszabályok módosításával teremthet őek meg, mert ennek hiányában a magyar hatóságok intézkedései csak a nemzetközi jogsegély és az európai uniós jogsegély szabályai között működhetnének. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásának aktív támogatój a volt az előkészületek folyamán annak a 6070 országot tömörítő csoportnak a tagjaként, amelynek vezető és kezdeményező magvát az Európai Unió tagállamai képezték. Az immáron állandó, általános hatáskörű bíróság a népirtás bűncselekménye, az emberiesség e lleni és a háborús bűncselekmények, továbbá jelenleg csak elvi lehetőségként az agresszió elkövetésében részes személyek felett rendelkezik joghatósággal. A bíróság e bűncselekmények ügyében eljárhat a nem nemzetközi fegyveres konfliktusok esetében is. Az emberiesség elleni és a háborús bűncselekmények részletes meghatározását a statútum tartalmazza. A bíróság eljárását bármely részes állam, az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a bíróság főügyésze kezdeményezheti. A Biztonsági Tanács által történő kezdeményezés es etét kivéve a bíróság csak abban az esetben gyakorolhatja a joghatóságát, ha a statútumnak részese, vagy az az állam, amelynek területén elkövették a bűncselekményt, vagy pedig az elkövető állampolgársága szerinti állam; a nem részes államok azonban egy ad ott esetre korlátozva is elfogadhatják a bíróság joghatóságát. A bíróság a nemzeti intézményeket kiegészítő jellegéből, a komplementaritás elvéből következően a fenti feltételek teljesítése esetén is csak akkor járhat el, ha az erre egyébként jogosult álla m nem kívánja vagy nem képes gyakorolni a büntető joghatóságát. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A statútum számos fontos büntetőjogi alapelvet nevesít, így a nullum crimen sine lege elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát. A statútum kizárja a benne nevesített bűncselekmények elévülését. A bíróság csak természetes személyek felett ítélkezhet, akiket hivatalos minőségük nem mentesít a büntetőjogi felelősség alól, illetve az nem szolgálhat büntetésük csökkentésének alapjául. A statútum tartalmazza a nem zetközileg elfogadott eljárási alapelveket, így a vádlott jelenlétében lefolytatandó nyilvános tárgyalás követelményét és az ártatlanság vélelmét is. (9.10) A vádlottnak jogában áll megismerni a vádat, a védelme előkészítéséhez szükséges eszközökkel, illet ve védővel rendelkezni. A statútum a sértettek és a tanúk megfelelő védelméről is gondoskodik, tekintettel a bíróság különleges joghatóságából következően elé kerülő ügyekre. A bíróság elsőfokú tanácsainak határozatai ellen fellebbezésnek van helye, megeng edett továbbá az ítélet felülvizsgálata új, döntő körülmények utólagos felmerülése esetén. A statútum kimondja a részes államok bírósággal való együttműködési kötelezettségét. A bíróság által kiszabható büntetések a legfeljebb életfogytig tartó szabadságve sztés, a pénzbüntetés és a bűncselekményből származó haszon elkobzása. A szabadságvesztésbüntetés végrehajtásának helyét
