Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának és a statútum 8. cikkére vonatkozó kampalai módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3749 a bíróság jelöli ki az erre vállalkozó államok listájáról. A statútum abból indul ki, hogy a nemzetközi büntetőjog érvényesítése kétfé leképpen valósul meg: egyrészt közvetlen érvényesítés, másrészt közvetett érvényesítés útján. A statútum lehetővé teszi, hogy a hatálya alá tartozó nemzetközi bűncselekmények elkövetőit közvetlenül a nemzetközi jog, azaz a statútum alapján nemzetközi szerv ezet, azaz a bíróság előtt vonják felelősségre, függetlenül a nemzeti jogoktól. Másfelől a statútum által szabályozott bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását nemzeti hatóságok a nemzeti jog alapján is végrehajthatják. A komplementaritás elve - a hogy azt a statútum preambuluma hangsúlyozza - azt jelenti, hogy a bíróság eljárása a nemzeti büntető joghatóságokhoz képest kiegészítő jellegű. A komplementaritás materiális szempontból azt fejezi ki, hogy a nemzetközi bűncselekmények üldözése az egyes sz uverén államoknak is feladata. A komplementaritás ebben az értelemben azt is jelenti, hogy a nemzetközi büntetőbíráskodás csak a legsúlyosabb jogsértésekre terjedjen ki. A statútum ennek megfelelően a bíróság joghatóságát a nemzetközi közösség egészét érin tő legsúlyosabb bűntettekre, a népirtásra, a háborús és az emberiesség elleni bűncselekményekre korlátozza. De még ezek esetében is csak akkor jár el a bíróság, ha a cselekmény kellő súlyú, és a nemzetközi közösség érdekében áll, hogy a bíróság ítélkezzen. Eljárási értelemben a komplementaritás azt jelenti, hogy nem a bíróságnak, hanem a nemzeti igazságszolgáltatásnak van elsődleges joghatósága. A statútum értelmében a bíróságnak alárendelt joghatósága van, csak akkor foglalkozhat az üggyel, ha a nemzeti bí róságok képtelenek vagy nem hajlandók eljárni azon bűncselekmények elkövetőivel szemben, amelyeket a statútum a bíróság joghatósága alá utal. A részes államok közgyűlése évente ülésezik, ennek során áttekinti a bíróság működéséhez kapcsolódó fontosabb kérd éseket, és dönt többek között a bíróság éves költségvetésének elfogadásáról. A bíróság bíráinak megválasztása háromévenként történik. A bíróság székhelye Hágában van. A statútum rendelkezéseinek fenntartása nem fűzhető. A bíróság önálló jogi személyiséggel rendelkező nemzetközi intézmény. Működésének költségei a részes államok által fizetett tagdíjakból, az ENSZ által biztosított alapokból, valamint önkéntes hozzájárulásokból kerülnek fedezésre. Tisztelt Ház! 2010 júniusában került sor az ugandai Kampalában a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának átfogó módosító konferenciájára, ahol elfogadták a törvényjavaslatban is szereplő módosítást. A módosítás eredményeképpen a tiltott fegyverek használatának szélesebb köre válik statútum által büntetendő cselekménny é, mert azok alkalmazása a módosítás eredményeképpen a nem nemzetközi fegyveres konfliktusokban is a statútum alá tartozó bűncselekmény lesz. A törvényjavaslat tartalmazza e módosítás kötelező hatályának elismerésére vonatkozó felhatalmazást és a módosítás kihirdetését is. A statútum belső jogrendbe illesztéséhez szükséges a mentelmi joggal kapcsolatos, kétharmados szavazattöbbséget igénylő sarkalatos törvények, továbbá a büntető törvénykönyv és a végrehajtással kapcsolatos eljárási kérdéseket szabályozó tö rvények módosítása is. A statútum 27. cikke úgy rendelkezik, hogy a statútum a hivatalos minőségre való tekintet nélkül egyaránt vonatkozik minden személyre. A statútum 27. cikke alapján a hatályos belső jogot úgy kell módosítani, hogy az érintett személyi kör jogállását szabályozó törvényekben biztosított mentelmi jog, illetve a büntetőjogi felelősségre vonást feltételesen elhalasztó egyéb mentesség ne akadályozza a bíróságot a joghatósága alá tartozó cselekmények szerinti eljárásában. Ennek a szabálynak e leget téve a törvényjavaslatban az Alkotmánybíróság tagjainak, a Költségvetési Tanács elnökének és az országgyűlési képviselőknek a mentelmi joga is korlátozásra került. Az erre vonatkozó módosítások általánosságban kimondják, hogy ezek a tisztségviselők f elelősségre vonhatóak lesznek a mentelmi joguktól függetlenül a hazánk által elismert joghatósággal rendelkező, nemzetközi bíróság joghatósága alá tartozó, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt.
