Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 24. kedd (156. szám) - A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) és Mellékletei 2015. és 2016. évi módosításaival egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3733 Fölfoghatatlan, hogy miközben a korábbi éra szocialista időszakában az autópályaé pítések kapcsán tudtunk azzal a kétes dicsőséggel büszkélkedni, hogy itt épülnek a világon a legdrágább autópályák, most ugyanezt elmondhatjuk a vasútépítések kapcsán is, hogy itt épülnek jóformán a világ legdrágább vasútvonalai. Márpedig ezeket a források at, még egyszer hangsúlyozom, éppen ezért, mert nem végtelenek, jobban kellene hasznosítani. Nagyon jó lenne, ha Orbán Viktor megengedné, teszem azt, államtitkár úrnak, hogy egy ilyen jelképes krampácsoló kalapáccsal ott legyen a források ládikája mellett, és amikor ebbe úgy bele akarnának turkálni vagy indokolatlan mértékben szeretnének ebből részesedni, akkor mondjuk, egy jó nagyot államtitkár úr is odasújthasson. No, még miért kellene nagyobb figyelmet fordítani erre a területre? Egyszerűen csak azért, m ert tanulmányok sora, garmadája bizonyítja azt, hogy azok a negatív externáliák, amelyekről itt az előbb is beszéltem, sokkal kisebb volumenben jelentkeznek a vasúti áruszállítás kapcsán, mint mondjuk, a közúti áruszállításnál megfigyelhetőek. OECDtanulmá nyok, az Európai Bizottság tanulmányai, a KTnek, a Közlekedéstudományi Intézetnek vagy éppen a Levegő Munkacsoportnak tanulmányai mindmind ezt támasztják alá egymástól függetlenül is. Elég, ha itt néhány adatot említek. A toxikus rákkeltő szennyező anyag ok, amelyek a levegőbe jutnak, 50 százalékban bizony a szállítás miatt kerülnek oda. Éppen ezért nem mindegy, hogy a szállításon belül melyik az a módozat, amelyet a magyar állam is jobban preferál, amire jobban odafigyel. Mi azt mondjuk, hogy ez legyen a vasút, a kötöttpályás közlekedés, ugyanis így csökkenthető ez a szennyezőanyagkibocsátás, így védhetők meg jobban a magyar emberek. Az sem mindegy egyébként, az sem mellékes, hogy a szállítás során a nehézgépjárművek okozzák a legnagyobb, mondjuk úgy, hog y kártételt, és itt van még egy érdekes adat, 40 százalékos részarányt képviselnek a hazai forgalmon belül a külföldi nehézgépjárművek. Tehát ha e mellé a gondolatsor mellé odatesszük, hogy ezt az áruforgalmat vasútra kellene terelnünk, akkor máris azt kap juk meg eredményként, hogy óriási mértékben tudnánk spórolni, hiszen az előbb említett tanulmányok azt mondják, hogy az Európai Unión belül egy év alatt mintegy 143 milliárd euró az a negatív externália, amelyik a nehézgépjárművek miatt keletkezik. Irtózat os, óriási, szinte felfoghatatlanul hatalmas összeg. Magyarországra is majdnem 3 milliárd euró jut ebből a pénzösszegből, mintegy 870 milliárd forintról beszélhetünk, és ha ezt lebontjuk, akkor azt találjuk, hogy mintegy 350 milliárd forint ebből az infras truktúra fenntartásában, illetve rekonstrukciójában megfigyelhető, mondjuk úgy, hogy kártétel, nyilván nem szándékolt, ezt újfent csak alá tudom húzni, de 350 milliárd forintot kell ilyesféle célokra elkülöníteni vagy elkölteni. És akkor nem beszéltünk még a légszennyezettségről, amely kimutathatóan több mint 90 milliárd forintos kárt okoz hazánkban, vagy éppen a balesetek, amelyek szintén 80 milliárd forint fölött összeget jelentenek, és ezt csak a nehézgépjárművek okozzák. Tehát, ha rá tudnánk terelni az ő forgalmukat a vasútra, akkor ezt mindmind meg tudnánk spórolni. Viszont sajnos azt kell lássuk, hogy a kormányzatnak a közlekedéspolitikát érintő fejezeteiben a környezetvédelem egyáltalán nem szerepel hangsúlyos helyen. Mit értek ez alatt? Első önálló költségvetési évükben, 2011ben máris eltörölték a RoLa támogatását. Jó, tudjuk, hogy ez egy bonyolult történet, de mégiscsak arról volt szó, hogy a kamionokat vasúti kocsikra kell pakolni, és így kell őket keresztülfuvarozni az országon. Mivel ezt a támog atást a RoLa Kiskundorozsmától az ausztriai célpontig ezután nem kapta meg, nem részesedhetett ebből a támogatásból, 2012 végén beszüntette a működését, és sajnos azóta sem találta meg a kormányzat, hogy hogyan tudná ezt visszapótolni, hogyan tudná támogat ni, pedig minden tanulmány arról szól, hogy egyetlenegy forintnyi erre fordított, mondjuk úgy, hogy támogatás után négyszeres az a haszonmegtérülés, amit meg tudunk fogni vagy meg tudnánk fogni a negatív externáliák csökkentésének terén. Tehát itt is arra kérem államtitkár urat, hogy ha egy mód van rá, akkor ebben az ügyben is tessék hatékonyabban föllépni és ezt mindenképpen kierőszakolni.
