Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 24. kedd (156. szám) - Az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásával kapcsolatos követelményekről szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3631 mögött hozták létre. Ezt a szaba dkereskedelmi egyezményt Magyarországon csak nagyon kevesen gondolják fontos vitatémának, annak ellenére, hogy a gazdasági és társadalmi struktúrákra gyakorolt várható hatásuk rendkívül jelentős lesz. A TTIP kistestvérének tekinthető EUKanada kereskedelmi egyezményről szinte alig esik szó a hazai sajtóban, holott legalább annyira veszélyes trójai egyezmény, mint a TTIP. Ennek a megállapodásnak is része a befektetőállam vitarendezési mechanizmus, amely megnyithatja az utat Kanada, az EU és az egyes EUtagá llamok ellen indított vállalati peres eljárások előtt, és teljesen alááshatja az állampolgárok és a környezet védelme érdekében tett kormányzati erőfeszítéseket. Mint már tudjuk, a befektetőállam vitarendezési mechanizmus lehetőséget ad a külföldi vállala toknak arra, hogy választott bíróságoknak nevezett magánbíróságokon, offshore bíróságokon az állampolgárok egészségét vagy a környezetünket védő intézkedések miatt bepereljék az adott országot, amelyek megítélésük szerint csökkentik a cégek eredetileg várt nyereségét. Ezen a mechanizmuson keresztül a multik megakadályozhatják, hogy a kormányok a köz érdekében lépjenek fel, egyrészt közvetlenül, amikor egy vállalat beperel egy államot, másrészt közvetetten azáltal, hogy az állam a pereskedéstől való félelméb en meghátrál a törvénykezés elől. Összességében a befektetők már eddig is több olyan törvény ellen léptek fel, amelyek a közegészséget védik, például a dohányzást tiltó törvények formájában, vagy a mérgező anyagokra és a bányászatra vonatkozó tilalmakat ír nak elő, amelyek a környezeti hatások értékelését követelik meg, illetve a veszélyes hulladékokra, az adóintézkedésekre és a költségvetési politikára vonatkozó szabályozásokat tartalmaznak. Az Unió kiemelt céljai között szerepel egy hasonló szabadkereskede lmi szerződés megkötése az Egyesült Államokkal. Ennek tükrében a CETA egy fontos lépcsőfoknak is tekinthető. Ez idáig az LMP mellett több nemzetközi szervezet is kifejezte a TTIPpel és a CETAval kapcsolatos komoly aggályait, és mint ahogy említettem, a c ivil társadalom is. Hiányolják az egyeztetési folyamat átláthatóságát, és attól tartanak, hogy sérülni fognak a munkavállalói jogok, a fogyasztói és környezetvédelmi sztenderdek, a kultúra és a közellátás területén hozott szabályok, valamint hogy a befekte tők védelmét szolgáló szabályozások korlátozni fogják a jogállami eljárásokat és elveket. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az északamerikai vállalatok rendkívül aktívak és sikeresek a vitarendezési eljárások kezdeményezésében. A legnevezetesebb ilyen per, amit a magyar állam elvesztett, a kanadai Airport Development Corporation keresete volt. Az állam jogellenesen vette vissza a repteret a befektetőtől, ami miatt Magyarországnak a perköltségen felül 74 millió dollárt kellett fizetnie. Az LMP számára, mint ahogy már sokszor elmondtuk, kiemelt jelentőséggel bír a GMO tilalma. Márpedig, ha ideiglenesen hatályba lépne az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény, akkor a kanadai cégek, akár a Monsanto ottani leányvállalata, akkor is beperelhetnék az egy es EUtagállamokat, ha azok esetleg mégsem ratifikálnák a megállapodást. Az egyik legfőbb gond, hogy a CETA szerves része a befektetőállam vitarendezési mechanizmus, ami lehetővé tenné, hogy a kanadai leányvállalattal is rendelkező géntechnológiai cégek h azánkat bepereljék a génmódosított kukorica termesztésének tilalma miatt. További gond, hogy az EU és Kanada közötti egyezményben közös célkitűzésként szerepel a következő: a biotechnológiai termékekre vonatkozó szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálása. Ez pedig lefordítva azt jelenti, hogy a kereskedelmi érdekeket az élelmiszerbiztonság, az egészségvédelem és a környezetvédelem elé helyezik. (12.30) A CETA szövegtervezete és a TTIPpel kapcsolatosan kiszivárgott anyagok, valamint az amerikai kormány, illetve a géntechnológiai cégek és szövetségeseik nyilatkozatai arra mutatnak, hogy az Egyesült Államok és Kanada arra törekszik, hogy az engedélyezési folyamatban az elővigyázatosság elve helyett az óriáscégek érdekeinek sok kal inkább megfelelő amerikai
