Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 24. kedd (156. szám) - Az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásával kapcsolatos követelményekről szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3632 szabályozási rendszert vegye át az Európai Unió is, ezáltal komoly élelmiszerbiztonsági és környezeti kockázatokat rászabadítva Európára a profitérdekek előbbre tolásával. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság olyan titokba n folytatta a TTIPpel kapcsolatos tárgyalásokat, hogy az Európai Parlament képviselői is csak titoktartási nyilatkozat aláírása után, minden személyes holmijukat leadva, egy leárnyékolt szobában nézhetnek bele a tervezetekbe. Nem jegyzetelhetnek, nem máso lhatnak, és semmilyen érdemi információt nem közölhetnek a látottakról. Azok a zöld európai parlamenti képviselők, akik eddig az európai értékek eme szentélyébe bebocsátását nyertek, csak annyit tudtak elmondani az egyezményről, hogy az bizony nem az állam polgárokról szól, hanem a multinacionális vállalatokról. A fenti egyezmények tehát sokkal többről szólnak, mint a kereskedelem szabadságáról. Még annál is többről, amit már mindenki bekalkulált, hogy egy olyan egyezmény lép majd életbe, ami az erősebb orsz ágokat még erősebbé, a gyengébbeket pedig gyengébbé teszi. A demokratikus normák, a jogállam és a törvény előtti egyenlőség elleni támadásról van ugyanis szó. Az a kitétel, ami lehetővé teszi, hogy egy egyezmény keretében úgy lehet jogi lépéseket tenni egy ország ellen, hogy az nem is ratifikálta azt, semmibe veszi a képviseleti demokráciát és az állampolgári részvételt. Tisztelt Képviselőtársaim! A CETAról folytatott tárgyalások lezárultnak tekinthetőek, ebből kifolyólag a TTIPszerződés keretét adhatják. Ami ma látszik ezekből az egyezményekből, az az, hogy a Bizottságnak nemcsak a nyilvánosság, de az Unió demokratikus döntéshozatali eljárása sincs ínyére. Ráadásul 2014ben az EU kanadai nagykövete azt is kijelentette a kanadai sajtónak, hogy az egyezmény már akkor ideiglenesen hatályba lépne, ha arra rábólintott az Európai Parlament. Az a tény, ami a CETA esetében egyáltalán fölmerül, hogy egy vitarendezési mechanizmus visszamenőleges hatállyal vonatkozzon azokra a befektetésekre, amikre az egyezmény elfo gadása előtt került sor, a piacok számára is fontos jogállam megcsúfolását jelentik. Ez is mutatja, hogy az a gondolat, miszerint a demokrácia csak akkor tud teljesen kiteljesedni, ha a tőke mozgásának a lehető legkevesebb korlátot szabjuk, nem igaz, sőt, a józan ésszel ellentétes dogmává vált. A CETAegyezmény talán lényegtelennek tűnhet a TTIPpel szemben, hiszen Kanada kis népességű ország. Ennek ellenére ez az egyezmény két okból is alapvető támadás a jogállam, Magyarország önrendelkezése és a bolygónk ellen. Az egyik ilyen ok az, hogy Kanada gazdag szurokföldből származó olajban, és ehhez piacokat keres. Az EU pedig, már csak energiadiverzifikálási politikája miatt is, erre tökéletesen alkalmas. Ugyanakkor az EU szigorú klímapolitikai előírásai miatt ed dig ilyen veszélyes energiahordozónak számító olaj importálására nem adott engedélyt. A CETAval most piaci lehetőséghez jutnak, ami a CETA mellett lobbizók egyik legfontosabb célja. Ez a korábbi koppenhágai klímakonferenciának azzal az európai uniós válla lásával is ellentétes, amely szerint az EU 6 százalékkal csökkenti a közlekedésből származó széndioxidkibocsátást. Az a tény, hogy a korábbi klímavédelmi vállalásokat a különböző szabadkereskedelmi egyezmények felülírják, megnehezíti a párizsi klímacsúcs megállapodásainak eredményességét is. Ezenkívül a CETA csak Kanadára vonatkozik, és bár ez így van, de tágra nyithatja a kapukat a világ összes jelentős multinacionális vállalata számára, hogy a kormányok ellen pereskedjenek. A CETA szövege szerint ugyani s minden, Kanadában jelentős üzleti tevékenységgel rendelkező vállalat élhet az ISDS lehetőségével, szóval, perelheti az államot profitja elmaradása miatt. Éppen ezért szükségesnek tartjuk a kormány határozott kiállását azért, hogy a környezetvédelem és él elmiszerbiztonság jelenlegi szintjét közvetlenül vagy közvetetten aláásó javaslatok, továbbá a környezetvédelmi szabályozás fejlesztését megakadályozó javaslatok, valamint a befektetőállam vitarendezési mechanizmus ne kerülhessenek bele az Európai Unió s zabadkereskedelmi egyezményeibe. Hosszabb ideje szorgalmazzuk, hogy a génmódosított szervezetek mezőgazdasági alkalmazását elutasító uniós tagországok lépjenek fel közösen a GMOmentes Európát fenyegető veszélyek ellen. Mivel a TTIPnek mintaként szolgáló Kanada és az EU közötti, már aláírt egyezmény hasonló
