Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 24. kedd (156. szám) - Az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásával kapcsolatos követelményekről szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3630 szerződésben, addig a magyar kormánynak és a magyar parlamentnek minden erejével arra kell összpontosítani, hogy ezt a kereskedelmi szerződést elutasítsa. Az átláthatóság kapcsán ugyancsak megfogalmazódtak a félelmek. A demokrácia szégyene az, hogy a transzparenciát 24 órában hirdető Nyugat ilyen módon a transzparencia teljes mellőzésével tárgyalja le ezeket a keres kedelmi szerződéseket. Az a cinizmus csúcsa (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) - fél percet kérek még elnök úrtól, hogy egy gondolatmenetet befejezzek , hogy Európában az USA jóváhagyása mellett egyes kiválasztottak szigorú titoktartás mellett olvasó- vagy titokszobákban lapozhatják át azokat a kereskedelmi egyezményeket, azt a több ezer oldalas dokumentumhalmazt, amely a sorsát döntő mértékben befolyásolja. Ez megengedhetetlen! Úgy gondoljuk, hogy ez ellen a magyar kormányna k, a magyar parlamentnek fel kell lépnie. Ennek a határozati javaslatnak az elfogadása a minimum, és csak az első lépés ezen az úton. Ezen az úton pedig következetesen végig kell menni és a szerződést el kell utasítani. Köszönjük szépen. (Taps a Jobbik sor aiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt ko nkrétan a CETAról és a TTIPről szólnék, szeretnék nagyon röviden reagálni a Szijjártó miniszter úr beszédében elhangzottakra. Azt gondolom, nagyon jó alkalom, hogy ne csak konkrétan a két egyezményről beszéljünk, hanem egyáltalán a szabadkereskedelmi egy ezmények fontosságáról. Miniszter úr letette a voksot a szabadkereskedelmi egyezmények fontossága mellett, természetesen hangsúlyozta, hogy megvan, mi a kormány vörös vonala a konkrét egyezményekkel kapcsolatosan. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondoljuk, szükség van arra, hogy sokkal jobban megértsük a mai világot. A mai szabadkereskedelmi egyezmények már nem arról szólnak, mint a múlt századi szabadkereskedelmi egyezmények. Nem véletlen, hogy az emberek is egyre jobban látják a mai szabadkereskedelmi egye zmények negatívumait, és nem véletlen az, hogy egyre nagyobb tömegek mozdulnak meg a szabadkereskedelmi egyezmények ellen. Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy amikor a TTIPpel kapcsolatos információk kiszivárogtak, akkor civil szervezetek elkezdtek alá írást gyűjteni a TTIP leállítása ellen, hogy ennek a szabadkereskedelmi egyezménynek az előkészítését ne folytassák, és néhány hónap alatt több mint egymillió aláírás gyűlt össze ezzel kapcsolatosan. Többször előfordult, hogy tüntetések voltak szabadkeresk edelmi egyezmények ellen, amelyeken több tízezren vettek részt. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy azt is egyre többen megtapasztalják, megtapasztaljuk, hogy hogyan szakad szét a világ, és ez a szétszakadás sok tényező függvénye, hogy ezek a foly amatok összefüggnek, és ezeket az összefüggéseket jól kell látnunk. Nem régen napirend előtt szóltam a TTIP kapcsán arról itt a parlamentben, hogy az Oxfam, egy nemzetközi szervezet jelentése szerint ma a világon 62 ember 3,5 milliárd vagyonát bírja, vagyi s pontosan ugyanakkora a vagyona, és 2010 óta több mint 40 százalékkal nőtt ennek a 62 embernek a vagyona. Mi mások, ha nem mechanizmusok biztosítanák a világunkban ezt a szétszakadást, hiszen mindenféle egyezményben azok a fő célkitűzések, hogy a szegénys éget csökkentsük, hogy a környezetvédelmi problémákat megoldjuk, ennek ellenére egyre lejjebb és egyre jobban szétcsúszik a világ. Nem véletlen, hogy az LMP a szabadkereskedelmi egyezményekkel kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a világ mai formájában ez nem járható út, hiszen a szabadkereskedelmi egyezmények biztosítják azt, hogy a tőke mindent visz. Konkrétan rátérve a CETAval és a TTIPpel kapcsolatos problémá inkra: ismert az, hogy 2014. szeptember 26án jelentették be a Kanada és az Európai Unió között létrejött szabadkereskedelmi egyezményt, amiről szintén akkor derült ki, hogy előtte titokban, teljes csöndben, az emberek háta
