Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 23. hétfő (155. szám) - Az állami tisztviselőkről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
3532 Ebből is adódnak a problémá k, pontosan azok a változások, amelyek le lettek egyeztetve az érdekképviseleti szervekkel, módosultak. Mi is lenne a legfontosabb? A köztisztviselői szférában nagyon régen nem volt bérrendezés, ami baj, önmagában is problémát jelent. De az, hogy már koráb ban is a béka feneke alatt volt, bocsánat a kifejezésért, az önkormányzati dolgozók bére, a köztisztviselők bére, sajnos nagyon nagy probléma, főleg abban az esetben, amikor ezek az önkormányzati dolgozók vagy közszolgálati dolgozók csak középfokú végzetts éggel rendelkeztek. Sok esetben ez azt jelentette, hogy a minimálbér környékén volt a bérük, illetve a garantált bérminimumot kapták meg. Gyakorlatilag az előmeneteli rendszerük sem volt megfelelő. Tehát abban egyetértünk, hogy mindenképpen hozzá kellett n yúlni ehhez a törvényhez. De így kellette hozzányúlni? Alapvető problémánk ezzel az, hogy köztisztviselő és köztisztviselő között ez a törvény alapvető különbséget tesz a jövőben. Azok a köztisztviselők, akik eddig 20 éven keresztül, 25 éven keresztül ugy anolyan díjazás alapján, ugyanolyan elvek alapján kaptak bért, ugyanúgy kellett ellátni a feladatukat, majd a feladatukat ugyanúgy el kell látni most is, de a díjazást nem ugyanolyan elvek alapján fogják megkapni, nem teszik hozzá. Ahogy itt nekünk miniszt er úr elmondta az ötpárti egyeztetésen, hogy az a terv, hogy többféleképpen megkülönböztetjük majd a köztisztviselőket, és lesznek majd állami köztisztviselők, lesznek majd önkormányzati köztisztviselők és lesznek majd magánköztisztviselők, ezzel sem lenn e önmagában probléma, ha ezt a kérdést a kormány úgy kezelné, hogy egyszerre próbája megoldani ezt a problémát, fölvállalva azt, hogy ez valóban többletmunkát jelent. De hogy ne különböztessük meg, ne tegyünk különbséget, méltatlanul ne soroljuk hátra, mon djuk, az önkormányzati tisztviselőket, ebben az esetben ezért erre lett volna szükség. Tehát az, hogy megkülönböztetjük őket és kiemeljük most az állami köztisztviselőket, kiemeljük most a járási hivatalokban dolgozó köztisztviselőket, és ők megkapják a bé rfejlesztésüket, megkapják az új törvényt, az új előmeneteli rendszert, ezzel semmiféleképpen nem tudunk egyetérteni. És jó lesze ez az új előmeneteli rendszer? Álláspontunk szerint a korábbi sokkal jobb volt, és az érdekképviseleti szerveknek is ez a vél eménye, hogy sokkal jobb volt a korábbi előmeneteli rendszer. Álláspontunk szerint az objektívebb volt. Nyilván államtitkár úr és miniszter úr is elmondta az ötpárti egyeztetésen, hogy ők azt szeretnék, hogy a dolgozók inspirálva legyenek, az egyéni teljes ítményüket tudja majd díjazni a munkahelyi vezető, ezáltal előrébb tudja őket sorolni, különbséget tudjon tenni dolgozó és dolgozó között. (19.40) Azonban ez a törvény olyan szélesre tárja ezeket a kereteket, hogy teljes mértékben a szubjektivitásba viszi át a köztisztviselők előmeneteli rendszerét, és ezt mindenféleképpen nagyon súlyos problémának látjuk. Akár az is előfordulhat, hogy egy dolgozó majd 2022 évig nem fog tudni előrelépni, nem fog tudni főleg az utolsó szakaszba, hiszen négy szakaszra osztja a köztisztviselői életpályát, és azon belül van lehetősége a munkahelyi vezetőnek, hogy meghatározza a bért, de óriási, nagyonnagyon széles keretben. Ez a szubjektivitás nem biztos, hogy jó dolog. Adott esetben egy megfelelő munkahelyi vezetőnél akár jó is lehet, de pontosan fordítva is elsülhet, tehát nem lesz kiszámítható egy köztisztviselő, egy állami köztisztviselő számára az előmenetele. Ha neki úgymond a képe - bocsánat a kifejezésért - nem tetszik a munkahelyi vezetőjének, akkor 2025 évig semmifaj ta előmenetelre adott esetben nem számíthat akkor sem, ha megfeszül a munkában, mert nem szimpatikus a főnökének. Mindezek olyan problémák, amelyek miatt azt gondolom, ez a része a törvénynek semmiféleképpen nem lenne támogatható. Tehát a szubjektivitás az előmeneteli rendszer hibái között az egyik legfontosabb, az, hogy csak négysávos az előmeneteli rendszer. Egy nagyon fontos probléma, hogy nem tesz különbséget a képzettségben. Itt az is felmerült előterjesztői szinten, hogy milyen jó dolog az, hogy alapb éresítjük a nyelvvizsgát. Igen, de alapbéresítjük azokét is, akiknek nincs nyelvvizsgája? Miért kelljen valakinek 123 nyelvvizsgát letenni? Miért kelljen egy dolgozónak második diplomát vagy harmadik diplomát szerezni, amikor ez alapbéresítve van? Neki n em lesz több ettől a fizetése. Lesznek a kötelezően előírt képzések, azon
