Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 23. hétfő (155. szám) - A pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
3518 596/2014/EU rendeletet átültesse a magyar jogrendbe. A javasolt módosítás értelmében többek között a THMplafon számításánál figyelembe veendő díjak közül a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanra vonatkozó vag yonbiztosítás díja kivételre kerül. Mindezek mellett fontos megemlíteni azt is, hogy a múlt héten megtartott ülésén a Törvényalkotási bizottság is fogalmazott meg módosítási szándékot az előttünk fekvő törvényjavaslat tekintetében, amelyek közül csupán a l egfontosabbakat kívánom kiemelni. Az indítvány olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a Ptk. azon módosításával vannak összefüggésben, amely szerint a pénzügyi intézmények javára az ingatlanon önálló zálogjog is alapítható legyen, továbbá, hogy a már lét rejött járulékos jelzálogjogok és különvált zálogjogok önálló zálogjoggá legyenek alakíthatóak. A javaslat továbbá rendelkezik a jó üzleti hírnév megállapításával kapcsolatos szempontokról is, valamint a tőzsdei termékek bevezetéséről és forgalomban tartás áról egyaránt. Az indítvány egy másik fontos rendelkezése, hogy a fogyasztók számára kedvezőbb hitelfelvételek elérése érdekében lehetővé kívánja tenni a fogyasztó számára, hogy a hitelszerződéshez kapcsolódóan az általa kötött életbiztosítási vagy a fedez etül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítási szerződésből származó biztosítási összegre vonatkozó követeléseket biztosítékként a hitelezőre ruházhassa át. Az előterjesztés továbbá pontosítja az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. é vi XCVI. törvényt is, amely több garanciálisszabályelemről - átlépési elemek, felmondási jog és a többi - rendelkezik az állományátruházással összefüggésben. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a fentebb felsorolt törvényi módosítások megfelelően h ozzá tudnak járulni a pénzügyi közvetítőrendszer hatékonyabb és átláthatóbb működéséhez, ezért is kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal a holnapi döntéshozatal során támogatni szíveskedjenek a T/10309. számú törvényjavaslat elfogadását. Kö szönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Most Józsa István képviselő úrnak adom meg a szót. DR. JÓZSA ISTVÁN ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen előterjesztés alapvetően európai uniós jogharmoni zációs célzattal indult. A törvényjavaslat célja a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályozás számos elemének felülvizsgálata, több európai uniós jogi aktus hazai jogba történő átültetése. E célból a javaslat módosítja a hitelintézeti, tőkepiaci, b iztosítási, nyugdíjpénztári területre vonatkozó jogszabályokat, továbbá ismételten változik a Magyar Nemzeti Bankra, illetve ennek a felügyeleti működésére vonatkozó törvény is. Jóllehet a javaslat nagy része európai uniós irányelveknek megfelelő módosítás ról szól, tehát rengeteg technikai jellegű módosítást tartalmaz, illetve speciális változtatásokat vezet végig a pénzügyi tárgyú törvényeinken, ugyanakkor elrejtve ebbe a szép nagy, 16 törvényt módosító csomagban számos érdekesség is meghúzódik; például a hitelintézeti törvény módosítása, ami rögtön egy csoportnak az előnyét rögzíti. A javaslat úgy módosítja a hitelpiaci törvényt, hogy a pénzügyi intézmény üzletszerűen nemcsak közösségi támogatások közvetítését végezhetné - egy pénzintézet - mint most, hane m állami támogatások közvetítésével közvetlenül bővülhetne a tevékenységi kör. Ez különösen érdekessé válik annak fényében, hogy a Magyar Fejlesztési Bank 2016. április 26án kötött szerződést egy úgymond nyertes konzorciummal, amelynek tagjai az FHB Keres kedelmi Bank Zrt., a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., a B3 TAKARÉK Szövetkezet, valamint a Budapest Bank Zrt. Ez a konzorcium egy közbeszerzést nyert meg, amelynek célja állami támogatást is közvetítő MFBpontok megnyitása és üzemeltetése. Tehát a kon zorcium úgy nyerte meg a közbeszerzést, hogy az általuk vállalt célt, az állami támogatások közvetítését az akkor hatályos szabályok szerint nem is tudta volna elvégezni.
