Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 23. hétfő (155. szám) - A pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
3519 Mit tesz Isten? Most jön ez az önök által benyújtott és vélhetően elfogadott törvényj avaslat, és ez a konzorcium rögtön nemcsak uniós, hanem állami támogatások közvetítését is el tudja végezni. Kedves képviselőtársaim, ez minimum huncutság! Tehát amikor utána önök beszélnek a jó üzleti hírnév meg a bankok iránti bizalom dolgáról, akkor ily en huncutságok nem biztos, hogy ezt erősítik. A biztosítások területén a megtakarítás jellegű, vagyis a befektetési egységekhez kötött és vegyes életbiztosításokra vonatkozó etikus életbiztosítási koncepció ezúttal nem az MNB ajánlásaként vagy rendeletekén t, hanem törvénybe foglaltan változtatja meg az életbiztosítások szabályozását, hozzáteszem, kedvező irányba. Az átláthatóságot segíti elő, hogy a javaslat megkövetelné a biztosítóktól, hogy tüntessék fel pontosan, a szerződés milyen költsége mire fordítód ik. (18.40) Ez a passzus korábban kicsit ködös volt, most, a módosítás után ez azt jelenti, hogy közvetett módon az életbiztosítások költségeit is korlátozni fogják, bár lényeges változást csak néhány, kifejezetten drága termék esetén hozhat ez a törvényi módosítás, a biztosítások nagy részét várhatóan nem teszi érzékelhetően olcsóbbá. Érdekes a magánnyugdíjpénztári további szigorítás úgymond a biztosítottak érdekében. Valójában az eddigi 100 millió forintos saját tevékenységi tartalék képzésének a módját t öbb lépcsőben átalakítja. Mindegyiknek van logikus védelmi alapja, ugyanakkor gyakorlatilag mintaszámítások azt mutatják, hogy a duplájára fog emelkedni az a 100 millió forintos kötelező tartalékalap, pedig a jelenlegi szintet is igen nehezen tudják teljes íteni a még működő, érintett magánnyugdíjpénztári alapok. Így a cél láthatóan egyértelműen az, hogy a működési körülmények nehezítésével újabb ilyen pénztárak szűnjenek meg, és százmilliárdos nagyságrendű megtakarításaik kerüljenek be a központi alapba, am it majd - ahogy elhangzott itt a magánnyugdíjpénztári 3 ezer milliárd einstandolásakor - önök megvédenek, csak azt nem tudja senki, hogy most, jelenleg hol van. A Nemzeti Bank és a tőzsde működésének, eljárásainak módosítására egy igen érdekes és a jelen h elyzetben különös módosítás van. A javaslat lehetővé teszi, hogy a tőzsde a jövőben megkövetelje a jó üzleti hírnév igazolását a már tőzsdén lévő cégektől vagy az oda belépni akaróktól. Azt azonban, hogy a feltételt hogyan teljesíti, már nem jogszabály fog ja rendezni, hanem a tőzsde dönti el, ahogyan akarja. Ez azért különös, mert a Magyar Nemzeti Bank nemrégen szerezte meg a Budapesti Értéktőzsde jogát, és hogyha jó üzleti hírnévről beszélünk, akkor az, amit Matolcsy György művelt a 266 milliárd kihelyezés ével, a közpénz kihelyezésével az alapítványokhoz, és utána nagy részének az elszórásával magáncélokra, részben családi célokra, ez mondjuk, a jó üzleti hírnevet távolról sem erősíti, és majd ő fogja megszabni azokat a szabályokat, amelyek alapján a Budape sti Értéktőzsde majd eldönti, hogy mit kell teljesíteniük a tőzsdén lévő cégeknek a jó hírnevük garantálása érdekében. Kisebb pozitívumként érdemes megjegyezni, hogy a pénzügyi piac szereplői számára ez a javaslat előírja, hogy az ügyfelek részéről érkező telefonos megkereséseket észszerű időn belül, lehetőleg öt percen belül fogadják. Érdekes módon ez azonban a pénzpiac állami, hatósági szereplőire nem vonatkozik, tehát ha valaki a Nemzeti Bank felügyeletéhez akarna betelefonálni, ott nem kell hogy öt perc en belül fogadják, csak a piaci szereplőket, a versenyszereplőket akarják erre rászorítani, ami nagyon helyes. Jó lenne, hogyha önmagára nézve is kötelezőnek tekintené ezt a Magyar Nemzeti Bank. A hitelintézeti törvény módosítása rá mutat, hogy a kormányzat előre eldönti, ki mit nyerhet meg, melyik csoportokat kedvezményezi, és utána igazítja hozzá a terveiket, a törvényeiket. Lehet, hogy ez kimeríti a jogszabály által biztosított jogtalan előnyhöz jutás, azaz a bűncselekmény feltétel eit, vagy legalábbis a korrupció árnyékát vetíti előre.
