Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 23. hétfő (155. szám) - Magyarország Alaptörvényének hatodik módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatbavételi kérelmének tárgyalása - DR. SZÉL BERNADETT
3500 képviselőt a levezető elnök, akkor én azt gondolom, az a méltányos, főleg, hogy egy azon témakörről és egyazon ügyről van szó, hogy ezt a két (Az elnök újból csenget.) ügyet egyben kezelje. Ez lenne tehát az ügyrendi indítványom. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönjük. Egy perc á ll ilyenkor rendelkezésre egy ügyrendi indítványnál. Nehéz helyzetben vagyok, mivel nem voltam itt akkor, amikor éppen ez az ominózus eset történt, de egy biztos, hogy a mostani felszólalás igazából a Házbizottságra tartozik. Nekik kell majd dönteni abban, hogy együtt tárgyaljáke ezt a kérdést vagy nem. Akkor további felszólalásra már nincs lehetőség, hiszen a napirendi pontot lezártam, és további ügyrendi jelentkezés nincs. Tisztelt Képviselőtársaim! Most előterjesztések tárgysorozatbavételi kérelmének a tárgyalása következik. Magyarország Alaptörvényének hatodik módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatbavételi kérelmének tárgyalása Az LMP képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés dönts ön a Magyarország Alaptörvényének hatodik módosításáról szóló T/8563. számú törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt az Igazságügyi bizottság utasította el. Először megadom a szót öt percben az előterjesztőnek, Szél Bernadett képvi selő asszonynak. DR. SZÉL BERNADETT ( LMP ), a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt mind az öt kormánypárti Kolléga, aki itt most helyet foglal a vitában! Nagyon sajnálom, hogy amikor arról van szó, hogy e gyenlő munkáért egyenlő bér kell hogy járjon ebben az országban, akkor nulla - egészen pontosan nulla - kormánytag tisztelte meg a vitát a jelenlétével. Elképesztőnek tartom ezt a hozzáállást a kormánypártok részéről, főleg azért, mert a FideszKDNPkormán y volt az, amelyik kivette az Alaptörvényből azt az alkotmányos garanciát, ami kimondta az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. Ez a korábbi alkotmányban még szerepelt, szó szerint úgy hangzott: az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés né lkül, egyenlő bérhez van joga. Most, hogy megkíséreljük ezt a rendelkezést az Alaptörvénybe visszatenni, én azt gondoltam, hogy legalább lesz annyi becsülete a kormánynak, hogy bejön a vitára és elmondja az álláspontját, de valószínűleg ezt vagy valamelyik képviselő fogja megtenni, vagy pedig nem fogjuk tudni, hogy a FideszKDNPnek mi a problémája azzal, hogy a magyar Alaptörvényben szerepeljen ez az egy mondat. Én azt gondolom, hogy az a mellébeszélés, ami az előző vitákban már bizottsági szinten a kormán ypártoktól megszületett, önmagában szégyenteljes. Már azt is problémának gondolom, hogy a XXI. században ez kérdés lehet, hogy egy ország legfontosabb irományában nem szerepel ez a mondat, hogy akkor ezt próbáljuk oda visszatenni. Én azt gondolom, alapvető feladat lenne, hogy ezt ott szerepeltessük. Ennek ugyanis kiemelt jelentősége van, több szempontból is. Hadd kezdjem azzal, hogy ebben az országban a nemek között egy elég jelentős bérszakadék van. Ugyanazért a munkáért más bért kapnak a nők és más bért a férfiak. Ugyanezt megfigyelhetjük az országban különböző tájakon, hogy ugyanazért a munkáért más bért kaptak az ország egyik részében, meg a másik részében, de ott az a helyzet, hogy nyolc óra munkáért más bért kap valaki, hogyha ledolgozza közmunkában, i lletve ha minimálbérért teszi ezt meg. Hadd kezdjem ott, hogy a Lehet Más a Politika már több alkalommal harcolt azért és küzdöttünk azért, hogy a bérszakadékot fokozatosan felszámoljuk ebben az országban. Letettük az asztalra az
