Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 23. hétfő (155. szám) - Magyarország Alaptörvényének hatodik módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatbavételi kérelmének tárgyalása - ELNÖK: - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik):
3501 „Egyenlő bér” programot, d e a kormánypártok minden egyes alkalommal leszavazták, különösebb indoklás nélkül. Pedig minden felmérés kimutatta, hogy a legnagyobb bérkülönbség a nemek között akkor van, hogyha magas végzettségű és diplomás alkalmazottakat hasonlítunk össze. Ez a bérkül önbség akár 30 százalékot is kitehet. Hogy egész pontosan fogalmazzak, ha mondjuk, egy banktisztviselőt nézünk, aki középszinten van ebben az országban, ha nő, akár 30 százalékkal kevesebbet kaphat ugyanazért a munkáért, minthogyha férfi, de a társadalmi h ierarchiában… (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) De, kedves képviselőtársam, ez így van, ez 30 százalék. Ha nem hiszi, akkor járjon utána, olvasson utána, úgy, ahogy ezt már többen megtették a magyar parlamentben. De el kell hogy mondjam, hogy ez a bérszakad ék a társadalmi hierarchiában bárhol előfordulhat. Minél magasabb végzettségű embereket nézünk, annál brutálisabbnak tűnik. (17.30) Az Eurostat adataiból azt is tudjuk, hogy 20092012 között 3 százalékponttal nőtt a bérszakadék Magyarországon, 2012ben vol t a mélypont, és ezt követően most ott tartunk, hogy a válság előtti szintre visszatértünk. Sajnálom, hogy Varga miniszter úr kiment, mert amikor a miniszteri meghallgatásán feltettem neki azt a kérdést, hogy ő - mint a felelős miniszter - mit kíván ezzel a témával kezdeni, azt válaszolta, hogy az a piacgazdaságnak a velejárója, hogy bérszakadék létezik a nemek között. Hát, örömmel olvastam, hogy egy pár év alatt most már odáig eljutott, hogy azt mondta, hogy ez egy fontos kérdés, és küzdeni kell ellene. Je lentem, tisztelt Országgyűlés, ez a törvényjavaslat, amit mi letettünk az asztalra az Alaptörvény hatodik módosításaként, ez pont egy ilyen eszköz lenne, amivel küzdeni tudnánk a bérszakadék ellen. És azért hadd mondjak önöknek még egy példát: a Világgazda sági Fórum nézte a különbségeket 2015ben. Magyarország amellett, hogy 145 ország között a 99. helyen végzett a nők és férfiak különbségét tekintve, az egyenlő munkáért egyenlő bér terén még rosszabbul teljesített, itt 145 országból a 119. helyen végeztünk . Ennél már csak akkor rosszabb a képlet, hogyha a nőknek a politikai részvételét nézzük, mert ott a 139. helyen vagyunk. A másik olyan téma, amit muszáj kiemelnem, ez a közfoglalkoztatottaknak az ügye. Tehát önök szerintem azért is ágálnak azért, hogy ez visszakerüljön az Alaptörvénybe, mert akkor nem tudnák a közmunkásokat 52 ezer forintért dolgoztatni, hanem közel 74 ezer forintot kellene hogy kapjanak azért a munkáért, amit ők elvégeznek. Nyilván az első lépés az lenne, hogy az Alaptörvénybe bekerüljön ez a rendelkezés, amit mi javasoltunk, az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, a nők védelmében, a közfoglalkoztatottak védelmében, meg minden egyes embernek a védelmében, aki dolgozik a munkaerőpiacon. De a második lépés az lenne, hogy érvényt szerezzünk en nek. Erre is letettük a megoldásokat, a cselekvési tervet az „Egyenlő bér” programmal, önöknek nem kellett, pedig semmi mást nem tettünk, mint hogy azt mondtuk volna, hogy ennek a 3 milliárd forintnak az átcsoportosításával például 2018ra 30 százalékkal l e tudnánk tornázni a most ordítóan nagy bérkülönbséget. Kíváncsian várom a vitában az önök vélekedését ezekről a kérdésekről. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Most képviselőcsoportonként egyegy képviselő kétkét perces idők eretben fejtheti ki a véleményét, ugyanez érvényes az elsőként jelentkező független képviselőre is. Elsőként az írásban előre jelentkezett felszólalónak adom meg a lehetőséget, Vágó Sebestyén képviselő úré a szó. VÁGÓ SEBESTYÉN ( Jobbik ):
