Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 23. hétfő (155. szám) - Farkas Gergely (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Mikor látja be a Kormány, hogy a demográfiai csökkenést meghaladó hallgatói létszámcsökkenés az elhibázott felsőoktatási politikájának következménye?” címmel - FARKAS GERGELY (Jobbik): - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3473 meghaladó hallgatói létszámcsökkenés az elhibázott felsőoktatási politikájának következménye?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Farkas Gergely képviselő úr, a Jobbik frakcióigazgatója, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „M ikor látja be a Kormány, hogy a demográfiai csökkenést meghaladó hallgatói létszámcsökkenés az elhibázott felsőoktatási politikájának következménye?” címmel. Farkas Gergely képviselő úré a szó. Parancsoljon! FARKAS GERGELY ( Jobbik ): Köszönöm a szót. Tiszte lt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európa 2020 stratégia néhány éve célként tűzte ki maga elé, hogy 2020ra az európai fiatalok 40 százaléka rendelkezzen felsőfokú iskolai végzettséggel. Ez az elhatározás Magyarországra nézve is egy vállalás, amely így kö telezettségekkel jár, ennek ellenére az EMMI felsőoktatási statisztikája szerint a 2006ban kezdődött hallgatóilétszámcsökkenés folytatódik. A tények azt mutatják, hogy a 2015ös tanév elején több mint 11 ezerrel kevesebben iratkoztak be felsőoktatási int ézményekbe, mint az azt megelőző évben, nem beszélve az azt megelőző évek felsőoktatási jelentkezések számához képesti zuhanásról. Amíg 2010ben 140 308, addig 2015ben csak 105 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. Nyilván ezzel együtt jár a végzettségek m egszerzésének a csökkenése is. Súlyos képet festenek ezek a tények a felsőoktatás helyzetéről, amelyek érthető módon kínosak a kormány részére, így nem meglepő az a kormányzati kommunikáció, amely kizárólagosan a demográfiai változásokra vezeti vissza mind ezek okát, ugyanakkor a valóságban ez a magyarázat nem állja meg a helyét. A helyzet az, hogy azért jelentkeznek egyre kevesebben a felsőoktatásba, mert nagyon sok fiatalnak nincs meg az egzisztenciális lehetősége a továbbtanulásra. Számos eset azt mutatja , hogy az önköltséges képzés költségei irreálisan magasak, és akkor még nem beszéltünk a szükséges lakhatási, tanulmányi és egyéb kiadásokról. Véleményünk szerint végtelenül igazságtalan az, hogy a szülők anyagi helyzete, a család pénztárcája határozza meg azt, hogy a gyermekük be tude kerülni a felsőoktatásba, márpedig jelenleg ez a jellemző. Tisztelt Államtitkár Úr! A felsőoktatási végzettségek számának növelése stratégiai jelentőségű az országnak több szempontból is. Egyrészt az egyén számára, hiszen je lentősen megkönnyíti a munkaerőpiacon való elhelyezkedést. A KSH 2011es jelentése is azt mutatja, hogy a magasabb képzettségi szint általában javítja az elhelyezkedési esélyeket. Ezzel párhuzamosan az is megállapítható, hogy az alacsony végzettségűek munk aerőpiaci helyzete a legkedvezőtlenebb. Egy színvonalas szakképzés létrehozása mellett ezért is lenne fontos a felsőfokú végzettségű fiatalok számának növelése. A felsőoktatási végzettség stratégiai jelentőségének másik szempontja a nemzet érdeke, hiszen a minél magasabb végzettség, a minél magasabb szintű végzettség az ország versenyképességének a kulcsát jelenti, és annak növekedéséhez vezet. A továbbtanulási lehetőségek szűkítése abból a szempontból is elhibázott, hogy sajnos sok esetben ez a fiatalok el vándorlásának egyik indoka. Tisztelt Államtitkár Úr! Mikor látják be végre, hogy a hallgatóilétszámcsökkenés valójában a kormány elhibázott felsőoktatási politikájának a következménye? Mikor nyitják szélesre a felsőoktatás kapuit a magyar fiatalok előtt? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Rétvári Bence államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönö m szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön azzal kezdte, hogy az Európa 2020 stratégiában milyen számok szerepeltek célkitűzésként. Nos, ahogyan
