Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 17. kedd (153. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - „Mikor kerül az Országgyűlés elé az elkövetkező évekre szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia?” címmel - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
3265 Schmuck Erzsébet (LMP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - „Mikor kerül az Országgyűlés elé az elkövetkező évekre szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia?” címmel ELNÖK : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzeti fejlesztési miniszterhez: „Mikor kerül az Országgyűlés elé az elkövetkező évekre szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia?” címmel. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó. SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak csökkentése és a várható változásokhoz való alkalmazkodás a legtöbb ország kiemelt stratégiai kérdése. Bár a párizsi megállapodás éghajlatváltozás fékezése terén még messze nem tölti be azt a szerepet, amit kellene, de mindez nem menti fel a kormányt az alól, hogy a kialakult helyzet kezelésére alkalmas stratégiát alkosson, és azt az Országgyűlés is jóváhagyja. Az éghajlatváltozás várható hatásai tekintetében hazá nk a fokozottan érzékeny és sérülékeny országok sorába tartozik. Ezért is érthetetlen, hogy a kormány tavaly júniusban beterjesztette a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslatot, de az mind a mai napig nem ker ült az Országgyűlés naprendjére. Pedig volna mit csinálni! A 2015ben kidolgozott nemzeti épületenergetikai stratégia szerint 700 ezer lakóépület energetikai felújításával 2020ig 38,4 petajoule primer energiamegtakarítás volna elérhető. Ezzel jelentős kib ocsátáscsökkentés mellett megnyithatnánk a lehetőséget egy új zöldgazdasági szektor és a foglalkoztatás fellendítésére is. A mára már mindennapi életünket veszélyeztető rendkívüli időjárási helyzetek növekvő gyakorisága, a nyári hőhullámok miatti elhaláloz ás, az aszályok miatti terméskiesés, a viharok okozta épületkárok és az árvizek növekvő kockázata ugyancsak halaszthatatlan intézkedéseket sürget. Azt kérdezem, mikor veszik már komolyan az éghajlatváltozás mindennapi életünkre gyakorolt negatív hatásait. Mikor számolnak már végre a bekövetkezett és bekövetkező gazdasági károkkal, amelyek megfelelő lépésekkel elkerülhetők lennének? Mikor kerül az Országgyűlés elé az elkövetkező évekre szóló nemzeti éghajlatváltozási stratégia? Várom megtisztelő válaszát. EL NÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A választ Fónagy János államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Tavaly decemberben Párizsban az ENSZ összes tagországa egyhangúlag fogadta el az új klímamegállapodást, amelyet idén április 22én 175 ország állam- és kormányfője írt alá New Yorkban. Tehát a megállapodás erejét és céljainak betartására irányuló politika i akaratot, gondolom, senki nem vitatja. Ilyen együttes aláírásra a nemzetközi szerződések esetében még nem volt példa. 2015. június 2án az Országgyűlés elé benyújtott és felülvizsgált nemzeti éghajlatváltozási stratégia megfelel az uniós és nemzetközi el várásoknak is, hiszen önálló fejezetet kaptak benne az olyan, a párizsi megállapodásban is fontos témák, mint a nemzeti alkalmazkodási stratégia, a hazai dezurbanizációs terv és az éghajlati szemléletformálás és partnerség cselekvési programjai. A dokument um további tárgyalásának ütemezéséről, amit ön kérdezett, az Országgyűlés dönthet. Lényeges szempontként érdemes figyelembe venni azonban, hogy a világ összes országa, köztük
