Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 17. kedd (153. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3240 tárjuk föl a Magyar Nemzeti Banknál történteket. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tállai András államt itkár úr válaszol. Parancsoljon! TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, folytatnám felszólalásának elejét, amit az első két percben mondott, amiben öss zehasonlította a 2013 előtti és a 2013 utáni Magyar Nemzeti Bank tevékenységét. Én folytatnám ezt a sort. Valóban úgy van, ahogy ön is mondja, hogy 2013 előtt a Simor András vezette Magyar Nemzeti Bank rendszerint veszteséges volt, jelentősen megterhelve a z állami költségvetést közvetett módon is. A 2013 utáni nemzeti banki gazdálkodás folyamatosan nyereséget termel. Ez annyira igaz, hogy a 2015. évi eredménye után ebben az évben 50 milliárd forintot fog az állami költségvetés számára befizetni. De ha megvi zsgáljuk azt, hogy a magyar gazdaságra milyen hatással volt a 2013 előtti, Simor András vezette Magyar Nemzeti Bank, hát bizony érdekes összefüggéseket, illetve ellentmondásokat látunk. Az ön által is említett magas alapkamat lassította a gazdaságot, nem s egítette a magyar vállalkozások feltőkésítését, nem segítette a beruházásokat, lassította és megállította a gazdasági növekedést. Nem úgy a 2013 utáni magyar nemzeti banki tevékenység, amely például kitalálta a növekedési hitelprogramot, ami Európában is e gyedülálló, de mégis az Európai Központi Bank által is elfogadott, és most már más országok is követik ezt a fajta finanszírozási módot, ami a magyar gazdaság előrelendítését segítette. Láthatjuk is az elmúlt években elért eredményeit. De érdekes összehaso nlítanunk a devizahitelek felvételére, ösztönözésére tett gyakorlatát a Magyar Nemzeti Banknak, ugyanakkor a 2013 utáni Magyar Nemzeti Bank részt vett a magyar társadalom egyik legnagyobb problémája, a devizahitelesek helyrehozatalában, rendbetételében és felszámolásában. De közvetett módon megvizsgálhatjuk, hogy abban az időszakban hogyan nőtt az államadósság mértéke, hogyan emelkedett a GDP 80 százaléka fölé, és hogyan segített a Magyar Nemzeti Bank abban, hogy jelenleg az államadósság csökken. (11.40) És most már arról beszélünk, hogy 75 százalék alá sikerül vinni az államadósságnak a mértékét a gazdasági növekedéshez viszonyítottan. De igaz ez, ha az infláció nagyságát vizsgáljuk, hiszen az akkori időkben az infláció lényegesen magasabb volt, nem sikerül t a Magyar Nemzeti Banknak az alapvető célkitűzését, az árstabilitást elérni, az inflációt csökkenteni. Nem úgy a jelenlegi magyar nemzeti banki politika, ami elérte azt, hogy lényegében Magyarországon nincs infláció, vagy legalábbis rendkívül alacsony mér tékű. De az akkori időkben a devizatartalék is jelentősen lecsökkent, az elmúlt években a Magyar Nemzeti Bank növelni tudta a devizatartalékot. De fontos azt is megemlítenünk, hogy a pénzügyi szabályozórendszer és ellenőrzési rendszer átalakításában is kom oly eredményei vannak a Magyar Nemzeti Banknak, hiszen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a Magyar Nemzeti Bankba való beolvasztásával hatékony és eredményes ellenőrzési tevékenységet végez a Nemzeti Bank. Ez is 2013 után történt. Ami pedig a Mag yar Nemzeti Banknak nem a fő tevékenységére vonatkozó gyakorlatát illeti, amit bírál a képviselő úr, úgy gondolom, hogy itt is a törvényeknek és a jogszabályoknak kell elsősorban helyt adnunk, ők mondják ki azt, hogy a jelenlegi tevékenysége a Magyar Nemze ti Banknak jogszerű vagy nem jogszerű. Azt gondolom, hogy az alapítványok gazdálkodására is igaz az a tétel, ahogy a Magyar Szocialista Pártra igaz, hogy nem mondhatja ki semmilyen alapítványra azt, hogy törvénytelenül gazdálkodik vagy korrupció történt. U gyanúgy a Jobbik sem mondhatja ki sem a parlamentben, sem máshol egyetlen szervezetre sem, hogy törvényes vagy törvénytelen, különösen, hogy törvénytelen a működése. (Dr. Staudt Gábor: Felszólalni szabad?)
