Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 13. péntek (152. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
3203 szerepeltek eredetileg a közigazgatási egyeztetésre megküldött szövegváltozatban, legalábbis az általa jegyzett ötoldalas dokumentum tanús ága szerint. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke május 9én 14 oldalon keresztül fejtette ki álláspontját, amelyben két érdemi, az információszabadságot és az információs önrendelkezési jogot alapjaiban érintő kifogást fejtett ki. Péterfalvi is hivatkozik arr a, hogy a közigazgatási egyeztetésre megküldött szövegváltozattól lényeges elemekben eltérő verzió került az Országgyűlés elé beterjesztésre. Ez, ha úgy tetszik, a jogalkotási törvényt is sérti, mert az tekinthető a jogalkotási törvénynek megfelelő előterj esztésnek, ami a közigazgatási egyeztetésen maradéktalanul átment. Mi az, ami még Péterfalvi Attilánál is kivágta a biztosítékot? Ez a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása. A jelen java slat 99. §ában a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló részről van szó. A javaslat rejtett módon kivonná a köztulajdonban álló gazdasági társaságokat az adatnyilvánosság követelménye alól, azaz lényegében azt titkolhatnák el ezek a társaságok, amit csak akarnak. Nincs taxatíve meghatározva, hogy mi az, ami sérti a piaci érdeket és mi az, ami nem. A 99. § a köztulajdonban álló társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényt egészítené ki, ide csempészték be, hogy a villa mosenergiatermelés, villamosenergiakereskedelem, földgázkereskedelem, villamosenergiaelosztás, földgázelosztás, földgáztárolás, átvitelirendszerirányítás, távhőtermelés, központi adatgyűjtésfeldolgozó rendszer működtetési, továbbá hatósági nyilván tartáshoz kötött távközlési tevékenységet vagy ezen tevékenységek végzését támogató vagyonkezelői feladatokat fő tevékenységként ellátó, köztulajdonban álló gazdasági társaságnak, valamint az általa tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás t ilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozásnak - a továbbiakban irányított vállalkozásnak - az e tevékenységéhez vagy annak végzését támogató vagyonkezelői feladathoz kapcsolódóan kötött szerződése, valamint az ezen sze rződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos, illetve az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki, kereskedelmi, piaci adata, nemzetbiztonsági, központi pénzügyi vagy külügyi érdekből az információs önrendelkezési jo gról és az információs szabadságról szóló törvényre figyelemmel az ilyen adatot tartalmazó dokumentum hatálya alatt és a hatály megszűnésétől számított öt évig, de legfeljebb 30 évig nem ismerhető meg. Ezt a hosszú felsorolást ezért a három szóért, vagy ha az időtartamot is beleveszem kicsit pontosabban, 30 évig nem ismerhetők meg ezek az adatok. Tehát önök el akarják titkolni azt, ami az átláthatósági törvény szerint a közpénzügyek átláthatóságának a követelményét illetően alapvetően megismerhető kell hogy legyen. Nem ismerhető meg továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat sem, amelynek más által történő megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban ál ló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás gazdálkodása körében gazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan közvetlenül vagy közvetve - jön a felsorolás - elsősorban a tisztességes piaci verseny szempontjából hátrányt vagy aránytalan sérelmet o kozhatna, vagy sérti, illetve veszélyezteti a köztulajdonban álló gazdasági társaság, illetve az általa irányított vállalkozás jogi, pénzügyi, gazdasági, piaci érdekeit. Na, ebbe aztán mindent be lehet sorolni, nem kell hozzá túl nagy fantázia, hogy ez ala pján gyakorlatilag minden gazdálkodási adat titkosításra kerülhet. Elhangzott itt a vitában az OMV és Vranitzky kancellár esete. Tehát meg lehet valósítani a közélet tisztaságának az eszközeivel, a paritásos alapon összeállított felügyelőbizottságokkal a n yilvánosságot úgy is, ha nem a faliújságra teszik ki az adatokat, de ehhez nem egyoldalúan összeállított felügyelőbizottságokra, nem titkosított adatokra lenne szükség, hanem a közbizalom helyreállítására, amire önök nem is törekednek a nemzeti együttműköd és rendszerében, amit önök
