Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 13. péntek (152. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
3204 nagyon egyoldalúan, Matolcsy György 266 milliárdjának az eltulajdonítása révén látható, hogy milyen eszközökkel kívánnak gyakorolni. Aránytalan a sérelem az önök megközelítésében különösen akkor, ha az adat más általi megszerzése , hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná. Ez már csak azért is érdekes, mert önök kifejezetten monopolhely zetet akarnak kialakítani az állami tulajdonban lévő szolgáltatók irányába, tehát piaci versenyről egyre kevésbé lehet beszélni. Az MVMnek, a Magyar Postának és a többi, a versenypiacon is tevékenykedő állami vállalatnak tényleg valós problémája, hogy ané lkül teljesítsék a nyilvánossággal kapcsolatos, az általuk elköltött közpénz, ellátott közfeladat, általuk kezelt közvagyon miatt támasztott elvárásokat, hogy ezzel piaci hátrányba ne kerülnének. A feladat azonban a hatályos törvények keretei között is meg oldható. A költségvetési salátatörvénybe bújtatott újabb nyilvánosságkorlátozó törvényjavaslat, amelynek most már a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is nekiment, kifogással élt, így nem megteremti az egyensúlyt, hanem éppen hogy felszámol ja azt, még az eddigi próbálkozásokhoz mérten is elég durván beavatkozik az információs szabadság kérdésébe. Lázár János a múlt heti sajtótájékoztatóján azzal alapozta meg a törvénymódosítást, hogy a magyar állam piaci tevékenységet is folytat, hatalmas ál lami vagyon jött létre, amit részben piaci viszonyok között működtet az állam. Az a kérdés ilyenkor, hogy az államot megilletie a piacon a piaci titok védelme, mint más piaci szereplőket. Amikor a Magyar Posta liberalizált piacon szerepel, akkor, ahogy eg y bankot vagy bármely csomagküldő szolgálatot megilleti az üzleti titok védelme, a Magyar Postát is megilleti ez. Ez igaz minden piaci feltételek között működő állami vállalatra. Mindezekben Lázár Jánosnak alapvetően igaza van, a probléma az, hogy ez a tör vényjavaslat nem korlátozza a piaci versenyt érintő információkra a titkosságot, hanem generálisan kezeli. Azt felejtette el megemlíteni Lázár János, hogy ez jelenleg is pontosan így van, tehát az érzékeny piaci adatokat jelenleg is védi a törvény. (17.00) Nem az a helyzet ugyanis, hogy ma minden nyilvános lenne, ami egy köztulajdonban álló cég gazdálkodásával kapcsolatos, azt önök most akarják bevezetni, hanem a főszabály a nyilvánosság, jelenleg még a nyilvánosság, hogy megismerhetőek legyenek az a datok, de ha az adat kiadásával összefüggő aránytalan sérelmet tud az adatkezelő bizonyítani, akkor ezt módjában áll visszatartani. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindehhez képest a köztulajdonban álló cégek tulajdonosi jogait hiába gyakorolja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, egy miniszter vagy önkormányzat, végső tulajdonosai azért mégiscsak az adófizetők, a magyar állampolgárok. Így azt állítani, hogy ugyanúgy teljes a gazdálkodási adataik tekintetében a bizalmas magánszférájuk, mint egy magáncégnek, enyhén szó lva túlzó, megalapozatlan. Márpedig az Európában elfogadott üvegzsebszabályok kiürítésével, hiteltelenítésével tényleg oda fog vezetni a helyzet, hogy a közvagyon részét képező, gyakran kormányzati megrendeléseket teljesítő vagy politikai szívességeket tev ő köztulajdonú cégek ügyeihez nem maradna közük az említett adófizetőknek. Önök a kontroll lehetőségét is meg kívánják szüntetni. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A NAIH elnöke, Péterfalvi Attila felhívta a joga lkotó figyelmét arra is, hogy több szempontból is komoly alkotmányossági aggályokat vet fel a salátatörvény több eleme. Az pedig különösen érdekes, hogy maga Handó Tünde is kifogásolja ezeket a rendelkezéseket, és rögzíti, hogy a Kúria töretlen gyakorlata alapján a javaslatban szereplő adatokat az állami pénzt kezelő gazdasági társaságok mindenképpen kötelesek kiadni.
