Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3076 Azt gondolom, hogy az ő hozzászólása kvázi keretet adhat a vitának, és ha szabad ezt mondanom, örülök annak, hogy szakmai vélemények, meglátások is elhangzottak mind a hiány, mind a költségvetés helyzetét illetően konkrét szá mokkal, hiszen képviselő asszony konkrét számokat mondott. Ezt eredménynek tartom, mert a tegnapi nap reggelén úgy indult a vita, hogy az ellenzéki hozzászólások benyomásom szerint nem a benyújtott költségvetési törvényjavaslatról szóltak. Olyan megállapít ások voltak, hogy nem látszik, hogy egészségügyre, oktatásra hol van többletforrás. (Dr. Lukács László György: Forráskivonás!) Igen, forráskivonásról volt szó, ahogy a képviselő úr említi. A gazdasági növekedés szintje, fenntarthatósága lett megkérdőjelezv e, és most két nap után képviselő asszony valóban konkrét számokat említett. Úgyhogy engedjék meg, hogy ezekre a felvetésekre az elhangzottak sorrendjében reagáljak. A 2015ös költségvetés végrehajtását illetően való igaz, az államnak sokkal több bevétele volt, mint az előzetesen tervezett. Mindez azt eredményezte, hogy az államháztartási hiány jobban alakult, mint azt előzetesen feltételeztük. 2,4 százalék helyett, ahogy mondta a képviselő asszony, 2 százalék lett GDParányosan az uniós módszertan szerinti hiány. A pénzforgalmi hiány nagyobb lett. De miért? Megmondom őszintén, ezek a szakmai viták is hiányoztak az elmúlt két napból. Azért, mert a kormány fel merte vállalni a szilárd véleményét az Európai Bizottsággal szemben. De ezek a viták nem befolyásolt ák az uniós programok kifizetését a kedvezményezettek felé. Egyidejűleg azzal jártak együtt, hogy a Bizottság felfüggesztett több támogatásátutalást. Mind az Európai Bizottság, mind a nemzetközi szervek elismerik, hogy ez az uniós módszertan szerinti hiány t nem befolyásolja, és ami számít, ami lényeges a maastrichti 3 százalékos kritérium szempontjából, ez bizony az uniós módszertan szerinti hiány. A képviselő asszony említette, hogy az első hivatalos magyar statisztikai számsor 1,9 százalékos hiányt mutato tt 2015re, és ez végül 2 százalék lett. Tegyük hozzá, hogy miért. Azért, mert egy módszertani kérdésben az Eurostat más véleményt fogalmazott meg, mint a statisztikai szervek. Nem bevételek csökkenéséről vagy kiadások átírásáról volt szó, hanem arról, hog y egyes bevételeket 2015re vagy pedig 201617es évekre kell elszámolni. (21.20) Tehát ha teljessé akarjuk tenni a képet, akkor azt kell elmondjuk, hogy igen, a 2015ös költségvetési egyenleg egytizeddel romlott, és ugyanilyen arányban a ’1617es költség vetési egyenleg javult. A 2017. évi költségvetés vitájában azt gondolom, hogy ez nem egy mellékes szempont, nevezetesen javult az említett bizottsági módszer alapján a 201617. évi hiányszám, illetőleg a tervezett egyenleg a módszertani váltás miatt jobb l ehet, mint ahogy azzal korábban kalkuláltunk. Eximbank. Az Eurostat minden európai uniós tagállam exporthitelügyletekkel foglalkozó szervezetét, minden uniós tagállam Eximbankhoz hasonló szervezetét átvizsgálja. Mi azt tartanánk célszerűnek, ha ezt transzp arens módon tenné, úgy, hogy minden tagállam számára látható, hogy milyen álláspontot foglal el az Eurostat ezeknél a szervezeteknél. Itt egy szakmai vitában vagyunk az Európai Bizottsággal. Nem gondolom, hogy ez a vita a magyar adatszolgáltatás hitelesség ét illetően bármilyen kérdőjelet vonna maga után. Ha a képviselő asszony megnézi az Eurostat dokumentumait, akkor látni fogja, hogy az Eurostatnak számos további kérdésben vitája van az egyes tagállamokkal. Éles különbséget szeretnék tenni viták és számmeg hamisítások között. Volt olyan tagállam, aki meghamisította a számait. Hangsúlyosan szeretném rögzíteni, hogy Magyarország esetében ilyen kérdés föl sem merült. És egyébként a kérdésben folytatott levelezést az Eurostat nyilvánosságra hozta, az mindenki sz ámára megismerhető. Megismerhető, hogy mi a magyar statisztikai szervek álláspontja, és mi az Európai Unió statisztikai szervének az álláspontja. A 2017. évi hiánycél, illetőleg az egész költségvetés megalapozottsága tekintetében elhangzott a vita kezdetén Tóbiás József képviselő úr szájából, hogy megbukott a 2016os költségvetés, hiszen ki kell igazítani. Ugye, képviselő asszony is utalt arra, hogy vajon mennyire áll stabil lábakon a 2016os
