Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3077 költségvetés. Hát, ha egyszerűen akarnék fogalmazni, azt mondanám , hogy köszönöm szépen, a 2016os költségvetés stabil lábakon áll. Az első négyhavi hiányszám az elmúlt 15 év legkedvezőbb hiányszáma. És az a módosítás, amit az Országgyűlés részére a kormány benyújtott, arról szól, hogy a látott többletbevételek fedezete mellett többletkiadásokat lehet megvalósítani. Mindemellett természetesen a hiánycél és az államadósságcsökkentés célja nem sérül, az továbbra is az eredeti hiányszámot tekintve GDParányos 2 százalékos mérték. Én azt kívánom mindenkinek, hogy így bukjana k meg úgymond a költségvetések, és az előző évekhez hasonlóan stabilabban, jobban alakuljanak a költségvetési folyamatok. Az új 2016. évi várható számokra épült a jövő évi költségvetés tervezete is, abban képviselő asszonynak igaza van, hogy a korábbi konv ergenciaprogramban szereplő 1,7 százalékos hiánycél helyett 2,4 százalékkal számolunk, de a kép teljességéért azt is el kell mondani, hogy a korábbiakkal ellentétben jelentős áfacsökkentésekkel számolunk, alapvető élelmiszerek köréről beszéltünk, az intern etszolgáltatás áfájáról beszéltünk, éttermi szolgáltatás áfacsökkentéséről beszéltünk. Ezen túl jelentős béremelésekkel számol a költségvetés, például az egészségügy területén, és jelentős többletberuházásokkal számol a költségvetés. Azt gondolom, hogy ez a 2,4 százalékos hiánycél az Európai Unió tagállamai között vállalható, jó hiányszám, érdemben távol van a 3 százalékos uniós limittől. Megint, ha kinézünk Európába, akkor azt látjuk, hogy például Franciaország tekintetében a bizottság 2017. év végéig sem látja azt, hogy 3 százalék alá csökkenne a hiány. Számos európai ország van, ahol 3 százaléknál magasabb ez a hiányszint. Ebből a perspektívából nézve én nem gondolom, hogy egy 2,4 százalékos hiánycél kapcsán bárkinek bármilyen szégyenkeznivalója lehetne. És ez a hiánycél, azok az említett többletberuházások, bérnövelések, illetőleg adócsökkentések eredményezik azt, hogy a gazdasági növekedés a nagyobb belső kereslet által 3 százalék körül, 3 százalék fölött alakulhat. Néhány konkrét témára még hadd hívjam fel képviselő asszony figyelmét. A társasági adó, valóban képviselő asszony idézte a társasági adó számait. Ha megnézzük a benyújtott dokumentum 1213. oldalát, akkor részletes leírást fogunk látni arról, hogy hogyan alakul a társaságiadóbevétel összege, és ebben szerepel a növekedés és a cégek adóalapjának növekedése miatti adóbevétel többlete mellett a növekedési adóhitel konstrukciója miatt várható többletadóbevétel is. Tehát nem feltételezésekre épít a kormány, hanem leírja konkrétan az egyes tételek al átámasztottságát. Megjegyzem, az egész költségvetés alátámasztottságáról az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is, úgy emlékszem, elismerően nyilatkozott. Az állampapírfinanszírozás kapcsán vitatkoznom kell képviselő asszonnyal. Ha jól értettem szavait, ön azt mondta, hogy a lakosság állampapírfinanszírozása az állam számára drágább, mint ha devizában finanszíroznánk az állam adósságát. Én azt gondolom, hogy e tekintetben egy pozitív fordulatot hajtott végre a kormány. Mindenki, aki magánemberk ént devizahitelt vett fel, pontosan megtapasztalhatta, hogy a devizaadósság milyen kiszolgáltatottságot jelent nemcsak az egyén számára, hanem nemzetgazdasági, makrogazdasági szinten. Azt gondolom tehát, hogy a magyar állam adósságának devizaarányában láto tt csökkenés egy érték, egy olyan érték, amelyet meg kell őriznünk, és amelyre a 2017. évi költségvetési javaslat is hangsúlyt fektet. Azon túl, hogy az ország sérülékenységét csökkenti a devizaadósság arányának mérséklése, egy óriási értéknek tartom azt, hogy ahelyett, hogy külföldre devizában fizetnénk kamatokat, a hazai lakosságnak forintban fizetünk. Gazdaságpolitikailag ez a legjobb adósságfinanszírozás. Nézzük meg az európai vagy a világban látott legjobb gyakorlatokat! Nézzük meg, mondjuk, Japán adós ságfinanszírozását! A GDP 200 százaléka körüli értékekről beszélhetünk. Nem jelent gondot, mert belső megtakarításokból finanszírozzák az adósságot, és a kamatteher ott marad a gazdaságban a lakosságnál. A jegybankot is sok kritika érte, képviselő asszony is említette a jegybanki tevékenységet, illetőleg az elmúlt két napban sok szó volt róla. Akkor azért arról is emlékezzünk meg, hogy az államadósság olcsó finanszírozása nagyon jelentős mértékben a jegybank tevékenységének is
