Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz):
3043 a tavalyi költségvetés ben vagy a 2016. évi költségvetésben. Azt szoktuk mondani, és szerintem ez megállja a helyét, vagy erről beszélünk, hogy az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetését nyújtotta be a kormány, de véleményem szerint nyertese a jövő évi büdzsének az okt atás is, hiszen 270 milliárd forinttal több jut erre a területre, mint korábban. Zárójelben szeretném megjegyezni, hogy a napilapokban azt olvasom, hogy az oktatás vesztese ennek a költségvetésnek, az ellenzék is ezt mondja. Matekból elégtelen, mert hogy h a tételesen megnézzük, hogy mi az a többletforrás abból az 1600 milliárd forintból, amely az oktatás egészére jut, akkor a következőket látjuk az oktatási büdzsé összetételét megvizsgálva: a közoktatásban folytatódik a tanárok béremelése, amelyet a gazdasá gi növekedés tesz lehetővé, az idei is, és a jövő évre tervezett 3,1 százalék is. Tehát aláhúznám, hogy nem hitelből emeljük a béreket, hanem a megtermelt, valós gazdasági teljesítményből. A második pont a biztonságos működés, az iskolák biztonságos működé se, amely a figyelem középpontjában van. Szerintem a jövő évi büdzsében a források jól megtervezettek, és a decentralizálás következtében, amelyről mindannyian hallunk, rugalmasabbá és hatékonyabbá válnak. A költségvetés tartalmazza a felsőoktatásban dolgo zók vagy tanítók béremelését, és komoly fejlesztési - az uniós forrásokat is ideszámítva - források is rendelkezésre állnak. Tehát még egyszer: 270 milliárd az a többletforrás, amit a költségvetés mutat, és amire én mint kormánypárti képviselő azt mondom - és ezt Kunhalmi Ágnesnek címezem, aki azt mondta, hogy nem fektetünk be a humán tőkébe , hogy a humán tőkébe történő befektetés igenis itt van, mert a köznevelés rendszerét megerősítettük, a szakképzést megújítottuk és átalakítottuk. Van egy felsőoktatás i stratégia, amit elfogadtunk, és ezt az egyetemek, a Rektori Konferencia is megtámogatta. Az adósságot konszolidáltuk, például a felsőoktatási szférában a PPP programok kiváltási folyamata elindult. Ez azt jelenti, a kutatást is, a tudományos munkát is tá mogatjuk, hogy Magyarország Kormánya igenis befektet a humán tőkébe. (18.30) S Banai Benő államtitkár úr szavaira is reagálnék, aki egypár órával ezelőtt azt mondta, kérdezzük meg a gazdaság szereplőit, hogy Magyarország befektete a humán tőkébe, és úgy a lakítja át - elsősorban a szakképzésről van szó , hogy az valóságos, használható tudást adjon a diákoknak, akik tudnak boldogulni a munkaerőpiacon, és ha boldogulnak a munkaerőpiacon, akkor sikeres életet élnek, és az egyéni sikereik egy nagyobb közösségn ek, a magyar nemzetnek is hasznot hoznak. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy a szakképzésről, a költségvetés vonatkozásában a szakképzés megújításáról, a szakképzés forrásairól, a szakképzés átalakításáról szóljak. A szakképz ési rendszer az idén szeptember 1jén indul el teljes formájában. A költségvetésben a XV. fejezeti soron a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésében a 7. címen láthatjuk azt, hogy a szakképzési centrumok 139 milliárd 172 millió forintos kiadással szere pelnek. Ez országosan 44 szakképzési centrumot tartalmaz, és több mint háromszáz szakiskola és szakközépiskola tartozik a szakképzési centrumokhoz, valamint 27 ezer tanár és az oktatástnevelést segítők tartoznak ide. Mit is jelent ez a költségvetés? Bért, működést, béremelést és a tanárok minősítését. Sőt, a költségvetésnek van egy sora, ahol 10 milliárd forintot alapvetően működéshez különítenek el mint többlettámogatást. Tehát azt lehet mondani, hogy a tavalyihoz képest emelkedik a szakképzésre fordítand ó, a szakképzési centrumok költségvetésében megjelenő forrás. Emellett még a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal közel 2 milliárd forintos forrással szerepel, amelynek feladata a szakképzés tartalmi fejlesztése. Mit értünk tartalmi fejlesztés ala tt a megújuló szakképzésnél? Az egyik és legfontosabb, amit az előbb említettem, hogy használható tudással hagyják el a szakképző intézményeket a diákok, gyakorlatorientált legyen a képzés, rugalmas és gyakorlatorientált, és csökkentsük a hiányszakmákat. A második szakma ingyenessége benne van a
