Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS (MSZP):
3039 alkalmazása iránt, hiszen ez teszi lehetővé azt, hogy a méhészkedésből származó jövedelem elfogadható megélhetést és fejlesztési forrást biztosítson az ágazatban tevékenykedők számára. A méhészkedésnek a gazdasági hasznon túl, a megporzáson keresztül az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében is fontos szerepe van. A fejlesztési igények központjában egyre inkább a költséghatékony ter meléshez szükséges eszközök és az ehhez kapcsolódó élelmiszerbiztonsági követelményeknek való megfelelés áll. Az új belföldi és exportpiacok megnyerése csak a feldolgozottsági szint javításával, valamint a szavatossági és nyomonkövethetőségi igények kiszo lgálásával valósulhat meg. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat és a kormány idei intézkedései az általam elmondott célokat szolgálják. Kérem, támogassák a törvényjavaslatot, és szavazataikkal biztosítsák ennek elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjából Korózs Lajos képviselő úr jelentkezett felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr! KORÓZS LAJOS ( MSZP ): Köszönöm szépen . Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Én általában nem szoktam hivatkozni újságcikkekre, sőt inkább a tudományos műhelyek szociológiai méréseit szoktam tanulmányozni, most mégis egy kormányhoz közel álló portál mai elemzését szeretném idézni nagyon röviden. A cím így hangzik: „Rekordot döntött tavaly a dolgozói szegénység. Ma már majdnem minden tizedik foglalkoztatott szegénységben él Magyarországon, a közmunka pedig nem képes megoldani a helyzetet.” Tovább folytatva röviden: történelmi csúcsra emelkedett a do lgozói szegénység Magyarországon 2015ben, és várhatóan idén sem változik a helyzet. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint tavaly már a foglalkoztatottak 9,3 százaléka élt szegénységben. Hangsúlyozni szeretném, hogy az Eurostat csak és kizárólag a Magyar Statisztikai Hivatal adataira hivatkozik. A minimálbéremelés, amely vitathatatlan, hogy 105 ezer forintról 111 ezer forintra emelkedett ebben az évben, sajnálatos módon nem azt a hatást érte el, hogy csökkent volna a jövedelmi szegénységben élők, a dolgozó i szegénységben élők száma, hanem éppen hogy növekedett, annál is inkább, mert ez az emelés kevésnek bizonyult. Ezt én úgy látom, hogy a nagyobb keresettel lehetne csak kikerülni ebből a dolgozói szegénységből, és ez a költségvetési törvénytervezet, amely előttünk áll, az véleményem szerint nem alkalmas arra, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen. A következő évben én úgy prognosztizálom, hogy ez bőven 10 százalék fölé fog kerülni. Tegnapi felszólalásomban hivatkoztam arra, hogy közel két héttel, három héttel ezelőtt egy civil kutatóműhely a KSH helyett elvégezte a létminimumfelméréseket Magyarországon, ugyanazzal a módszertannal, amivel évtizedeken keresztül a KSH is mérte ezeket a létminimumadatokat. Ismeretes mindenki előtt, hogy ez egy élelmiszerko sáron alapuló, felszorzással több mint száz termékcsoportot tartalmazó szociológiai felmérés. Ebből az derül ki, hogy 4 millió 152 ezer ember bizony a létminimum alatt él ma Magyarországon; és ha megnézzük, hogy mennyi volt az egyszemélyes háztartás létmin imumértéke, akkor abból az kiderül, hogy 88 016 nettó forinttal kell rendelkezni ahhoz egy egyszemélyes háztartásnak, hogy nagyon szerény körülmények között, de a társadalom jelenlegi fejlettségi szintjén meg tudjon élni. Tehát ha ezt a 88 ezer forintot sz áz százaléknak vesszük, akkor nyilvánvalóan látszik, hogy akik a nettó minimálbért viszik haza - ez pedig 1,3 millió fő, ha megnézzük a NAV statisztikáját , és ahol egyetlen kereső van a háztartásokban, ez durván 2 millió embert jelent, ott a 73 815 forin tos nettó minimálbér ennek a létminimumösszegnek csupán a 84 százalékát teszi ki. (18.10)
