Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 11. szerda (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
2876 nem készültünk fel ebből az anyagból. Akkor én két szakértő néhány mondatát felolvasnám államtitkár úrnak, ha már mi nem készültünk fel a költségvetésből . Az egyik Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa, idézném, hogy mit mondott a 2017es költségvetésről. A költségvetést illetően elmondta: „A bemutatott 2017es költségvetés transzparenciája romlott, mert göngyölített tervadatokon alapul. A költségvetés a 2016os tervszámokra épül, a 2016os tervszám pedig a ’15ös tervszámokra épült, tehát nagyon távol van ez a költségvetés a valóságos folyamatoktól. Korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium közölt adatokat a várható folyamatokról, most azon ban erre nem került sor. Emiatt a költségvetés nem átlátható.” Most egy másik szakembertől idéznék. Oblath Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja tudományos főmunkatársa az alábbiakat mondta a költségvetésr ől. Hangsúlyozta, hogy „önmagában a jövő évet nem érdemes nézni, hanem azt érdemes megvizsgálni, hogy milyen középtávú elképzelésekbe illeszkedik. Véleménye szerint, ha így nézzük a költségvetést, akkor egyáltalán nem lehetünk elégedettek, mert az a középt ávú pálya, amit a konvergenciaprogram fölvázol, túlzottan optimista, nem reálisak a makrogazdasági előrejelzések.” Véleménye szerint ezt csak súlyosbítja, hogy a 2017re vonatkozó makrogazdasági növekedés prognózisa sem reális. Majd később ezt mondja: „A k özelmúltban megjelent elemzések, nemzetközi összehasonlító vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy Magyarországnak az intézményi környezet tekintetében lényegesen rosszabb a pozíciója, mint az általános versenyképességet tekintve. A legsúlyosabb problémá kat a jogbiztonságban, a tulajdonjogok védelmében, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságában látják a gazdaság szereplői. Ennek megváltoztatása az, amivel lehetne plusztőkét vonzani, illetve a versenyképességet javítani, és nem elsősorban az adórendszeren ker esztül.” Szerintem elég súlyos szavak ezek ettől a két szakembertől. De most nézzük akkor a 2017es költségvetést, hátha próbálunk ebben valami olyat mondani, ami igazolja, hogy talán beleolvastunk vagy elolvastuk ezt a költségvetést. A költségvetés tervez ete szerint jövőre a kormány a szociális területre kevesebbet fog költeni GDParányosan, és a kiadások megoszlását tekintve is, mint az idén. A szociális támogatások mértéke nagyrészt változatlan marad, csupán néhány ellátás összege nő, de pofátlanul alacs ony mértékben, miközben az állam magára és a vezetőire jövőre is többet fog költeni. Mindez a létminimum alatt élők arányának emelkedése mellett azt jelenti, hogy a kormány semmit nem ad abból a növekedésből, ami várható. Magyarország még mindig alulteljes ít a szociális kiadások tekintetében. Tekintettel arra, hogy az idei költségvetés módosítására már most szükség van, így értelmetlen tavasszal a jövő évi büdzsé tervezetét tárgyalni. Még a 2015ös zárszámadást sem ismerjük. Ráadásul itt el kell mondani, ho gy amúgy hoztak önök egy olyan törvényt, hogy kormányhatározatban bármikor bármit csinálhatnak, úgyhogy maga a költségvetés is majdnem felesleges. A szociális területen látható egykét javulás - csak a mai számokhoz képest , ennek ellenére továbbra sem te sz érdemi előrelépéseket a kormány annak érdekében, hogy csökkenjen a szegénységben élők száma Magyarországon, hogy a szociálisan rászorulók, köztük kiváltképpen a gyermekek, idősek megfelelő minőségben és mennyiségben hozzájussanak a szociális szolgáltatá sokhoz, támogatásokhoz. A kormány továbbra sem teszi jóvá az általa hat év alatt elkövetett bűnöket, a szegényellenességet, a bűnbakképzést és az előző évek súlyos megszorításait. A jövő évi költségvetés is a gazdagok további gazdagodását szolgálja. Itt né hány adatot azért mondanék. Érdemes megjegyezni, hogy a bevételi oldalon számos adónál emelkedés látható, attól függetlenül, hogy az adócsökkentést tervezték meg kitűzött célul. Így például a lakossági illetékeknél 25,5 milliárdos bevételnövekedéssel szá mol a kormány, annak ellenére, hogy állítólag csökkentette az illetékek számát és összegét. (23.20)
