Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 11. szerda (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz):
2866 lesznek, ill etve milyen rendszerek alakulnak ki, azt hiszem, azt állítani, hogy itt a megtakarítás, a spórolás lenne a cél akármilyen módon a rendszer átalakításával, nagyon nehezen lehetne. Azt, hogy mi az intézményrendszer működésének a jó megoldása, a képviselő úr említette a Herman Ottó Gimnázium nyílt levelét és hogy ezt mi is indukálta. Én elmentem a Herman Ottó Gimnáziumba, és ott töltöttem hat órát, próbáltam, tényleg megérteni, és nagyon jó beszélgetést folytattunk egyébként a tantestülettel. Sajnálatos módon a Herman Ottó Gimnázium levelében foglaltak jelentős részben egyébként pont az önkormányzati működtetés problémáit emelték ki. Nyilván ez változhat is. Azt hiszem, hogy itt nem is az önkormányzat a lényeges kérdés, hanem az, hogy ha az állam ezt a felelőss éget vállalja, akkor ezt neki működtetni is kell. Azt hiszem, hogy ennek a garanciái részben a költségvetésben vannak, részben pedig azokkal az intézkedésekkel, amelyek tervein több hónap óta dolgozunk - és nem csak az állami fenntartásnak, illetve a működ tetésnek az átalakításán , tudjuk garantálni, hogy az iskolarendszer egyenszilárdságban van, és egyébként jól fog működni. Úgyhogy én azt kérem, hogy ezt a költségvetést így támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm s zépen, államtitkár úr. A Fidesz képviselőcsoportjából CsengerZalán Zsolt képviselő úr jelentkezett felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr! CSENGERZALÁN ZSOLT ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Varga László képviselőtársam egy visszavisszatérő szocialista mantrát ismételgetett, amely szerint az államadósság a mi időnkben megnőtt. Elmondanám önnek, hogy az államadósság mértékét a GDPhez szokták mérni. Ez az önök nyolc éve alatt 50ről 84 százalék köré emelkedett a mi időnkb en, az elmúlt időben immár 80 százalék alatt van. (22.30) Kétségtelen, hogy nem olyan mértékben csökken, ahogy azt szeretnénk. A másik ilyen, szintén ismételt mantra, ami mindig visszatér, az a forintnak az elértéktelenedése. Felhívnám a figyelmet, hogy 20 02 és 2010 között 2425 százalékkal csökkent a forint értéke, jelesül 230ról 285 köré. De nem is ezért kértem én igazán szót, hanem azért, hogy a külügyet érintő költségvetési kérdésekről beszéljek. Nos, ha az idei évet az jellemzi, hogy a kormány sikeres gazdaságpolitikájának és nem utolsósorban a magyar emberek erőfeszítésének köszönhetően mindenki léphet egyet előre, márpedig ez jellemzi, akkor ami a következő évet és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot illeti, akár két lépésről, de legalábbis egy ig en nagy lépésről beszélhetünk, a minisztérium költségvetése ugyanis jövőre példa nélküli módon, közel 40 százalékkal, 177 milliárd forintra nő. A Külgazdasági és Külügyminisztérium már a nevében is jelzi, hogy két, egymással szorosan összefüggő, ugyanakkor költségvetési szempontból célszerűen különkülön is vizsgálandó részterületért felelős. A tárca külgazdasági tevékenységének célja egyrészt a működőtőkebeáramlás szempontjából meghatározó, nemzetgazdasági jelentőségű nagyberuházási projektek Magyarország on történő megvalósításának elősegítése, másrészt a magyarországi kis- és középvállalatok külpiacra jutási esélyeinek és exportból való részesedésének növelése. E célra jövőre összesen 33,7 milliárd forint áll rendelkezésre, több mint háromszor annyi, mint 2016ban, vagyis idén. Magyarország jó úton jár külkereskedelmi kapcsolatainak fejlesztése terén is, hiszen 2016 februárjában a külkereskedelmi többlet 979 millió euró volt a KSH előzetes adatai alapján. Ugyanakkor persze van még tennivalónk, hiszen sajno s nem minden mutató ilyen impozáns. Magyarország hiánya az Európai Unión kívüli országokkal folytatott külkereskedelmi ügyletek tekintetében 2010ben - szintén KSHadat - 1400 milliárd forint volt, vagyis a kormányváltás évében ennyivel több pénzért vásáro ltunk ezektől az országoktól, mint amennyit értékesítettünk a számukra.
