Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 11. szerda (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz):
2867 Ezt az elmaradást az Orbánkormány csaknem minden évben jelentősen tudta csökkenteni, aminek következtében ez a mutató mára egész pontosan a lezárt 2015. évre már csak 140 milliárd for int elmaradást mutatott, azaz a hiány az egytizedére csökkent. Amennyiben ez a trend tovább folytatódik - és miért ne folytatódna, hiszen ehhez minden feltétel adott , ez az érték 2017 végén akár pozitívra is fordulhat. Egy komoly és folyamatos fejlődést tervező ország, mint amilyen Magyarország is, nem teheti meg, hogy elhanyagolja azt a gazdasági potenciált, amely az Unión kívüli országok piacaiban rejlik. Épp ezért a kormány 2017ben is tudatosan folytatni kívánja külgazdasági kapcsolataink fejlesztését , amelynek keretein belül a külgazdaságfejlesztési célelőirányzatra fordítandó összeg több mint a nyolcszorosára - hangsúlyozom: a nyolcszorosára - nő a 2016. évihez képest. Ez biztosítja a megkezdett, sikeres külgazdasági törekvések további kiterjesztésé t, ami a magyar termékek külföldi piacra jutását tekinti egyik fő feladatának. Ami jó és előnyös az országnak, azt folytatni, fejleszteni, tökéletesíteni kell. Így van ez a beruházások ösztönzésével is, ami továbbra is kiemelt célja a kormányzatnak. Ezt je lzi a beruházásösztönzési célelőirányzat csaknem 190 százalékkal történő emelése is. Ezeknek a beruházásoknak a jelentős része olyan árucsoportokkal foglalkozó szektorokat támogat, mint például a gépek és szállítóeszközök vagy a feldolgozott termékek, ez a két árufőcsoport 2015ben együttesen a magyar külkereskedelmi kivitel 88,1 százalékát tette ki. Ezek a beruházások ugyanakkor fontos segítői a magyarországi munkahelyteremtési stratégiának is. Részben az ilyen fejlesztéseknek is köszönhetően a 2016. januá rmárciusi időszakban 145 ezer fővel dolgoztak, dolgoznak többen az országban, mint egy évvel korábban. Még nagyobb öröm, hogy ezekbe a programokba egyre több magyar tulajdonú vállalkozás is érdemben tud bekapcsolódni, és jelentős tényezővé tud válni a kül földi piacokon is. A legutóbbi pozitív példa erre egy Cegléden megvalósuló, összesen 6,3 milliárd forintos autó, gép- és elektromos ipari alkatrészeket gyártó cég állami segítséggel történő beruházásának bejelentése, amely a tervek szerint 250 új munkahel yet fog teremteni. Ez a projekt tehát nemcsak a magyarországi exportkapacitást fogja növelni, hanem a térség lakosságmegtartó erejére is pozitív hatással lesz, segítve az ott élők megélhetését. Ami a klasszikus külügyi, diplomáciai feladatokat illeti, a mi nisztérium központi igazgatására fordítható összeg az ideihez képest 20 százalékkal, 9,5 milliárd forintra nő, működési kiadásokra 1,6 milliárd forinttal jut több, mint az idén. Szintén 20 százalékkal, 12,5 milliárd forinttal nő a külképviseletekre fordíth ató összeg. Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, azt láthatjuk, hogy a rendelkezésre álló források évről évre, ha úgy tetszik, exponenciálisan nőnek: 2015ben 5 százalékkal, 2016ban 13 százalékkal, jövőre pedig már 20 százalékkal. A működési költségvetés 7,2 milliárdos növekményéből 2,9 milliárdot tesz ki a Balassi Intézet irányítása alá tartozó külföldi magyar intézetek működtetése. Az idei 2 milliárdon felül jövőre további 2,6 milliárd jut a külgazdaságiattaséhálózat bővítésére. A beruházásokra, felújít ásokra szánt összeg is példátlan mértékben, a háromszorosára, 7,7 milliárd forintra nő. 13 kiemelten fontos külképviselet, köztük a berlini, a londoni, a párizsi, a varsói, a moszkvai, a bécsi, a New Yorki és a pekingi teljes körű felújítására kerül sor ö sszesen 4 milliárd forintért. Gépkocsivásárlásra 150 millió, informatikai eszközökre 100 millió forint jut. A külképviseleteken dolgozók száma a Balassi Intézettől átvett 90 főn kívül további 21 fővel, összesen 1360 főre nő. A sort lehetne tovább folytatni . A Demokrácia Központ Közalapítvány például az idei költségvetése háromszorosával gazdálkodhat jövőre. Nemzetközi fejlesztési együttműködésre is négyszer annyi forrás jut jövőre, mint idén, ez utóbbi Magyarországnak abból a határozott álláspontjából is kö vetkezik, hogy a migrációs válságot kiváltó okokat igazából a helyben maradás elősegítésével kell és lehet kezelni. Tisztelt Képviselőtársaim! A minisztérium költségvetésének megítélésem szerint legfontosabb új, döntően nemzetpolitikai célt szolgáló eleme a szomszédos országok gazdaságfejlesztési programjainak támogatása. Ez a teljesen új kezdeményezés lehetővé teszi a határon belüli és a
