Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 10. kedd (149. szám) - Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása, valamint az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2665 hatalmi kommunikációs érdekeknek, ha a Habonyművekből diktálják le, hogy mi kerüljön be az Alaptörvénybe, mert pillanatnyilag jó ötletnek látszik, akkor még abban az esetben is, ha ehhez valahogyan kétharmados többséget tudnak szerezni, rettenetesen nagy baj fenyeget akkor, ha ne adj’ isten , ezeket a szabályokat tényleg élesben alkalmazni kell. Éppen ezért kérem önöket arra, akár a jelen alaptörvénymódosítás vitájánál vagy bármely más hasonló célú törvénymódosításnál viselkedjenek úgy, ahogy egyébként példamutatóan a belügyi tá rca tette a terrorellenes törvénycsomagnál. Tudniillik az a helyzet, hogy ha kommunikációs manőverek helyettesítik az érdemi egyeztetést és nem az ellenzéki képviselők, az állampolgárok meggyőzését függetlenül pártállástól, világnézettől, akkor ezek a szab ályok sajnálatos módon nem fogják tudni betölteni hivatásukat, és ez bizony emberéletekbe kerülhet. Ez forog kockán. Tisztelt Országgyűlés! Az egyeztetések során elmondtuk azt, hogy jóllehet Európában jelenleg, bár az alkotmányfejlődés ebben a tekintetben is mozgásban van, kifejezetten terrorhelyzettípusú vészhelyzet jelenleg nem ismert, kétségtelen azonban, hogy vannak olyan európai, nyugateurópai államok, ahol például az eddigi magyar szabályozásnál is sokkal könnyebben lehetett a kormánynak saját hatás körben különleges jogrendet bevezetnie. Azt is hozzá kell tenni, hogy Svájc például egy ilyen ország, hogy ezek olyan politikai kultúrák, ahol fel sem merül senkiben az, hogy a kormány adott esetben visszaélésszerűen alkalmazza ezeket a különleges jogrendi szabályokat. Elmondtuk továbbá az egyeztetések során azt is, és szeretném újra világossá tenni, hogy a hatályos Alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó cikkelye gyakorlatilag egy az egyben átvéve a 2011 előtti alkotmány vonatkozó szabályait, tartalmaz a terrorcselekményekkel összefüggésben kialakult helyzet kezelésére vonatkozó intézményt. Mind a szükségállapot, mind a megelőző védelmi helyzet, mind a váratlan támadás olyan tényállások, amelyeket kisebb módosítással fel lehetne hívni terrorhelyzetek kez elésére, sőt a szükségállapot jelenlegi alaptörvényi tényállása kifejezetten kétségtelen, már bekövetkezett terrorcselekmények felszámolására hívható fel. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a hatályos Alaptörvény mellett a rendőrségi törvény, a büntetőeljárás i törvény, illetve a nemzetbiztonsági törvény együttesen elvileg alkalmasak arra, hogy terrorcselekmények előkészületét meghiúsítsák, illetve bekövetkezett terrorakciókat felszámoljanak, akkor magyarázatra szorul, hogy mégis miért szükséges jelen helyzetbe n hozzányúlni az Alaptörvény, a gránitszilárdságú Alaptörvény különleges jogrendi szabályozásához. Kétségtelen, és ezért is bocsátkoztunk tárgyalásokba, amit én a bevezetőmben elmondtam, hogy az új típusú fenyegetettségeknél komolyan felvetődik, hogy a ren dőrség tevékenységét meg kell erősíteni harcászatra kiképzett erők közreműködésével. Ugyanakkor - és ezt is jeleztük az ötpárti egyeztetéseken - ez önmagában nem indokolná, hogy a honvédség a terrorcselekmények felszámolásánál a rendőrség segítségére felhí vható legyen, a rendőrség és a polgári szolgálatok kisegítésére felhívható legyen, ez önmagában még nem indokolná a különleges jogrendi helyzet módosítását. Azt is elmondtuk, hogy legalábbis aggályos, hogy azonos tényállás, azonos biztonsági kihívás esetéb en felelős kormány két szálon futtatja a szükségesnek ítélt joganyag megváltoztatását. (13.40) Arról van szó, hogy abban a feltételezett esetben, ha Magyarországnak közvetlenül szembe kell nézni egy ilyen biztonsági kihívással, a Belügyminisztérium gondozá sában elkészült törvényjavaslatot és a most tárgyalt alaptörvénymódosítást a kapcsolódó törvénymódosításokkal együtt kell alkalmazni. Megint csak a dolog kockázatára szeretném felhívni a figyelmet. Bármely más jogterületen, ha azonos élethelyzetre két külö nböző szálon futtatják a jogalkotást, ez komoly kodifikációs, jogértelmezési, koherenciazavaros problémákhoz vezethet. Egy, az emberek életét, biztonságát közvetlenül érintő kérdésben egész egyszerűen ez a kockázat felelősen nem megengedhető. Magyarázattal tartozik tehát a kormány arra, hogy az előttünk fekvő alaptörvénymódosítást és a
