Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 10. kedd (149. szám) - Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása, valamint az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2666 kapcsolódó törvénymódosításokat miért nem a Belügyminisztérium előtt egyébként rendkívül szakszerűen és pragmatikusan végigvitt terrorellenes törvénycsomaggal együtt tárgyalt a meg és terjesztette a Ház elé, tudniillik a feltételezett és szabályozni kívánt veszélyhelyzet esetén ezeket a törvényeket egyszerre kell tudnunk alkalmazni. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban világosan elmondtuk januárban is és a legutóbbi, kétségkív ül már rendkívül konstruktív légkörben, ha úgy tetszik, már nem ibizai partihangulatban megtartott honvédelmi minisztériumi egyeztetésnél, hogy a nulladik kérdés az LMP számára, hogy a felelős kormány végre, négy hónap után eljute odáig, hogy bemutatja az állampolgárok számára, vagy ha ez a prezentáció minősített adatokat érint, akkor a két illetékes szakbizottság, a Honvédelmi és rendészeti, valamint a Nemzetbiztonsági bizottság számára, hogy a különleges jogrend jelenlegi alaptörvényi szabályozása a megv áltozott európai biztonsági helyzetben milyen típusú kockázatokat rejt. Felelős kormánynak, és itt nem Kósa Lajos vagy más fideszes politikusokat értek ez alatt, hanem a szaktárcák képviselőit, illetve a polgári és katonai szolgálatok vezetőit, el kell tud ni mondani az embereknek vagy az emberek megválasztott képviselőinek, hogy a jelenlegi különleges jogrendi szabályozás hol rejt olyan kockázatokat, amelyeket a kormány nem tud vállalni, és ezért kéri a parlamenti képviselők segítségét az Alaptörvény módosí tásához. Világossá tettük, hogy ha és amennyiben felelős kormányként viselkedve önök legalább a két érintett szakbizottság előtt be tudják azt mutatni, modellezni tudják, hogy a különleges jogrend jelenlegi szabályozása az új típusú, Párizsban, Brüsszelben látott terrorcselekmények esetén hol rejt kockázatokat, és ezeknek a kockázatoknak a kiszűrésére szükséges módosítani az Alaptörvény különleges jogrendi szabályait, ebben a módosításban az LMP partner lesz. Ugyanakkor eltelt négy hónap, a legutóbbi egyezt etés óta is három hét, és nincs tudomásom arról, hogy akár Kósa Lajos, aki egyszerre frakcióvezető és a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke, akár a belügyi tárca a Nemzetbiztonsági bizottság irányába kezdeményezte volna, vagy akár az előterjesztők ke zdeményezték volna, hogy bemutassák azt, hogy a különleges jogrend jelenlegi szabályozása milyen kockázatokat rejt. Azt nem gondolhatják komolyan, hogy bemondásra bármely ellenzéki képviselő hozzá fog nyúlni az Alaptörvényhez. Nem gondolhatják komolyan, ho gy akkor, amikor valóban rendkívül konstruktív egyeztetéseken vagyunk túl a belügyi tárcánál, amikor pontosan tudjuk azt, hogy az Alaptörvény jelenlegi szövege, ugyanúgy, ahogy a korábbi alkotmány és a kapcsolódó szektorális rendvédelmi törvények tartalmaz nak eszközöket, hogy ebben a helyzetben bemondás alapján asszisztálni fogunk alaptörvénymódosításhoz. Felelős kormánynak kutya kötelessége, hogy modellezze, mutassa be az állampolgároknak, az állampolgárok választott képviselőinek, hogy egy ilyen feltétele zett veszélyhelyzetben hol nem zár elégségesen a rendszer, és ehhez képest milyen módosításokra van szükség. Ezzel önök négy hónapja késedelemben vannak. Ezt nem mutatták be. (Földi Lászlót a jegyzői székben Móring József Attila váltja fel.) Ahogyan a bel ügyi tárca, a belügyminiszter úr az egyeztetéseken be tudta mutatni azt - nem feltétlenül értettünk egyet mindenben, de be tudta mutatni , hogy az egyes változtatásokra milyen konkrét rendvédelmi lépések érdekében van szükség, ezt a hadügyi tárca, illetve a kormánypárti képviselők a mai napig nem tudták prezentálni. És én leginkább ebben a körben a polgári és katonai titkosszolgálatok vezetőire lennék kíváncsi, illetve hogy ők a Nemzetbiztonsági és rendészeti bizottság előtt mit tudnak bemutatni, hogy való ban arról vane szó, hogy a különleges jogrend alaptörvényi szabályozása hézagos és nem véd meg minket ezektől az új típusú biztonsági fenyegetettségektől, vagy arról van szó, hogy Ibizán pillanatnyilag jó ötletnek látszott módosítani az Alaptörvényt, és e bből a bejelentésből önök már nem tudnak kihátrálni. Ezt el kellene dönteni. Utóbbi esetben ne számítsanak az ellenzék együttműködésére, én azt gondolom. Az előbbi esetben viszont minden felelős parlamenti képviselőnek kötelessége, hogy végiggondolja, miké nt lehet a magyar emberek biztonságát szavatolni.
