Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 10. kedd (149. szám) - Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása, valamint az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése - DR. GULYÁS GERGELY
2650 Éppen ezért, ahogyan egész Európa választ keres és jogi megoldásokat igyekszik találni a kialakult helyzetre, úgy ezt a Magyar Országgyűlésnek is meg kell tennie. Miután a rendkívüli jogrenddel kapcsolatos szabálymódosítások kétharmados többséget igényelnek - ez mind az alaptörvénymódosít ásra, mind a hozzákapcsolódó honvédelmi törvény módosítására igaz, mind pedig az egyébként külön már tárgyalt és most már a bizottságok előtt lévő, a Belügyminisztérium által előterjesztett terrorcsomagra is igaz , azt mondhatjuk, hogy ezekben az esetekbe n az Országgyűlésnek kompromisszumra kell jutni annak érdekében, hogy Magyarország polgárainak biztonságát szavatolhassuk. (12.20) Itt az alaptörvénymódosításnál egy új tényállást szeretnénk elfogadtatni és bevezetni, és miután az előterjesztést ötpárti tá rgyalások előzték meg, ezért úgy gondolom, hogy a magyar politika a Honvédelmi Minisztérium koordinálásával, valamennyi frakció részvételével maximálisan bizonyította azt, és különösen a kormánypártok ez esetben maximálisan bizonyították azt, hogy kompromi sszumot szeretnének keresni és találni. Nem volt a tárgyalásokon olyan kérdés, amit ne tudtunk volna megvitatni, olyan ellenzéki javaslatok voltak, amiket elfogadtunk, sőt azt mondhatjuk, hogy magát a koncepciót is az ellenzék vetette fel, a szabályozás ko ncepcióját. A szabályozás céljában pedig egyet kell hogy értsünk, mert a szabályozás célja Magyarország biztonságának szavatolása egy megváltozott biztonsági környezetben, komoly veszélyek közepette. A terrorveszélyhelyzet sok szempontból az állam iránti e ddiginél nagyobb bizalom szükségességét is megmutatja, hiszen való igaz, hogy míg szükségállapotnál, illetve az egyéb rendkívüli jogrendeknél, ideértve a veszélyhelyzet tényállását, a már bekövetkezett rendkívüli helyzetre kell választ adni, ezért nem lehe t vitatkozni arról vagy fölösleges vitatkozni azzal kapcsolatosan, hogy indokolte egy rendkívüli jogrendnek az elrendelése, hiszen ha már előállt a helyzet, ha már valaki egy terrorcselekményt elkövetett, ha már az elemi csapás bekövetkezett, akkor nagyon egyszerű egyetérteni abban, hogy a rendkívüli jogrend bevezetése indokolt. Terrorveszélyhelyzet esetén viszont nem erről van szó, terrorveszélyhelyzet esetén egy akut, közvetlenül fenyegető, terrortámadás vagy terrorfenyegetettség közvetlen veszélyével sz embenéző helyzetben vagyunk, amikor viszont még nem történt támadás, és ebben az esetben is alapjog korlátozására szeretnénk lehetőséget adni a mindenkori végrehajtó hatalomnak annak érdekében, hogy az állampolgárok biztonságát ilyen helyzetben is szavatol ni lehessen. Ha visszagondolunk az elmúlt hónapokra, akkor azt mondhatjuk, hogy Hannoverben egy labdarúgómérkőzést, amelyre az egész német kormány vendégként megérkezett, kellett másfél órával a mérkőzés kezdetét megelőzően lefújni. Brü sszelben három kerületben kijárási tilalmat rendeltek el még jóval a brüsszeli terrortámadásokat megelőzően, és azt megelőzően, hogy bármi történt volna. Nyilvánvalóan ez súlyos alapjogkorlátozás volt, de senki nem vitathatja, főleg az azóta történtek fén yében, hogy ez indokolt. Tehát először is arra kérem képviselőtársaimat, hogy a racionális párbeszéd jegyében ne vitassuk azt, hogy itt valóban komoly alapjogkorlátozásokról van szó, de a rendkívüli jogrendnek ez a lényege, erre ad lehetőséget az állam számára. Másik nagyon fontos szempont: ne vitassuk azt, hogy az államnak a jelenlegi helyzetben komolyabb beleszólást kell kapni a biztonság szavatolásához szükséges eszközök tekintetében, mert máskülönben egy ilyen helyzetben hiába vannak meg a szükséges információk, hiába tudjuk a Belügyminisztérium által előterjesztett törvényjavaslatnak köszönhetően megfelelően minősíteni, kezelni ezeket az információkat, ha a közvetlen fenyegetettség fennáll, akkor pillanatnyilag rendkívüli jogrend elrendelésére nincs lehetőség, csak akkor, amikor ez már bekövetkezett. A harmadik: nem vitatható, hogy ilyen esetben közvetlenül a kormánynak kell megadni a beavatkozás lehetőségét. Az Országgyűlés utólagos jóváhagyására van lehetőség, az Országgyűlés szakbizottságait és a k öztársasági elnököt folyamatosan tájékoztatni kell - ez a tájékoztatás, garanciális rendelkezés indokolt , az is egyértelmű, hogy végül az Országgyűlés rendeli el most már a terrorveszélyhelyzetet az előterjesztett szabályozás szerint, de azt a lehetősége t a kormánynak
