Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 10. kedd (149. szám) - Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása, valamint az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése - DR. GULYÁS GERGELY
2651 feltétlenül biztosítani kell, hogy amikor a fenyegetettség bekövetkezik, amikor a konkrét információ a közvetlen terrorfenyegetettségre vonatkozóan fennáll, akkor a kormánynak kell azonnal lépnie, ezért ilyen esetben az Országgyűlés összehív ására csak utólagosan van lehetőség, bizonyos értelemben tehát itt egy utólagos jóváhagyás történik. De függetlenül attól, hogy Magyarország demokráciájának reményeink szerint hosszú történetében ki lesz kormányon, úgy gondoljuk, hogy az a felhatalmazás, a mit az Országgyűlés a terrorveszélyhelyzet bevezetésével a kormánynak adna, semmiféleképpen nem túlzott, és érdemi visszaélésre nem ad lehetőséget. Az előterjesztett szabályozás szerint tehát jelentős és közvetlen terrorfenyegetettség vagy terrortámadás es etén a kormány kezdeményezésére kerül sor az Országgyűlés által a terrorveszélyhelyzet kihirdetésére. Azonban a kormány kezdeményezésének pillanatától kezdve már fontos, valóban rendkívüli jogrendre emlékeztető vagy a rendkívüli jogrendet képező eszközökke l rendelkezik, és ez a jogkör akkor válik teljessé, ha az Országgyűlés 15 napon belül a terrorveszélyhelyzetet elrendeli. Ha megnézzük a jelenlegi szabályozást, akkor azt mondhatjuk, hogy az öt különleges jogrendi tényállás egy hatodikkal egészül ki. Az öt párti vita időszakában éppen a Lehet Más a Politika képviselőcsoportja volt az, amely a leginkább amellett kardoskodott, hogy ne már létező tényállásokba próbáljuk meg belefoglalni a terrorveszélyhelyzetet is, hanem önálló, hatodik rendkívüli jogrendi tény állás keretében próbáljunk meg egy olyan szabályozást találni, ami mindenki számára elfogadható. Az új esetkör gyakorlatilag a megelőző védelmi helyzet belbiztonsági megfelelője, de ennél szűkebb felhatalmazásokat nyit meg a honvédelmi törvény szintjén, va lamint lehetőséget teremt a Magyar Honvédség felhasználására, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok erői nem elegendők. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Magyar Honvédség ebben az esetben egy kiegészítő, kisegítő szerepet játszhat, teh át ha és amennyiben a rendőrség erői a fenyegetettség elhárításához, a biztonság szavatolásához elegendők, akkor a Magyar Honvédség nem használható fel. Ha viszont ez nem elegendő, akkor van lehetőség arra - látjuk az európai példákat is, tehát a javaslat illeszkedik az európai jogrendbe és a mostani módosítások gyakorlatába is , hogy a Magyar Honvédség felhasználása is segítheti a rendőrség munkáját. Azt is érdemes egyértelművé tenni, hogy a honvédség bevetésének lehetőségével szavakban valamennyi párt eg yetértett, még a vitában jelen nem lévő Magyar Szocialista Párt is ennek indokoltságáról nyilatkozott, a másik két ellenzéki frakció pedig egyértelművé tette, hogy a Magyar Honvédség ilyen helyzetben való felhasználásának lehetővé tételét indokoltnak látja . A terrorveszélyhelyzet kapcsán a jogalkotói cél, hogy a felelős kormány a biztonsági kihívásokra adhasson adekvát választ. Lehetőséget kell teremteni azon helyzetek kezelésére, amikor a békeidejű elégtelen intézkedési eszköz már nem, a hatályos különlege s jogrendi szabályozás pedig még nem megfelelő, mivel az utóbbi indokolatlanul erős és demokratikus deficitet okozó jogkorlátozásokat tenne lehetővé. A kormánynak nem célja, hogy a félelemkeltés elhárítására más típusú félelmet keltsen, és a hatályos külön leges jogrendi szabályozás esetleges felhívásának lehetőségével ezt erősítse, éppen azért kerestünk olyan új rendkívüli jogrendi tényállást, aminek már van mintája, ahol a megelőző védelmi helyzet mintájára vezethető be gyakorlatilag egy terrorveszélyhelyz et. Ez azért nem ad okot olyan jellegű félelemkeltésre vagy olyan jellegű alaptalan vádak megfogalmazására, mint amilyen a sorozás visszaállítása vagy az elnöki rendeleti kormányzás bevezetése lenne vagy lehetne. A terrorveszélyhelyzetet az Országgyűlés ké tharmados többséggel hirdetné ki. Úgy gondoljuk, hogy minden egyes rendkívüli jogrend esetén ilyen többséget kíván meg az alkotmány az Országgyűléstől, nincs okunk arra, hogy ettől bármilyen formában eltérjünk. Ha a terrortámadás fogalmát szeretnénk meghat ározni, hiszen ez is igényként merült fel, akkor a büntető törvénykönyv szerinti terrorcselekmény tartalmi elemeit javasoljuk alapul venni. Úgy
