Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 2. hétfő (147. szám) - A 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP):
2440 lehetőségük időben benyújtani. Ez egy 1998 óta tartó folyamatra tett egy nagyo n komoly pecsétet, hiszen amikor egyáltalán a regionális berendezkedésről a döntések megszülettek, még az első Hornidőszakban, akkor kezdeményeztük, hogy Budapest és Pest megye kerüljön egymással ugyan függő viszonyba, de mindenképpen független regionális viszonyba. Önök ezt legfelsőbb bírósági ítéletekkel, a főváros vélt vagy valós érdekeire hivatkozással nem tették meg. 2015 decemberében hozott a kormány egy olyan döntést, hogy a következő uniós ciklustól Budapest és Pest megye külön régiót fog alkotni. Bana Tibor meg többen is beszéltek Lamperth Mónikáról, de a klasszikusokat pontosan illik idézni. Lamperth Mónika azt mondta, hogy tudjuk a dolgunkat majd, és tudták is a dolgukat. (Gőgös Zoltán: Ezért nyert Pápa 7 milliárdot, ugye?) Én is tagja voltam ann ak a regionális fejlesztési tanácsnak, ahol még a szép emlékű Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő is jó néhányszor megjelent, és bizony egy dolgot tudok önöknek elmondani: Pest megye mindig ennek a dolognak a hátrányát szenvedte el. Két számok mondok önöknek, mert ezzel jelentősen meg tudjuk támasztani azt a történetet. Országos átlagot tekintve az egy főre eső uniós forrásfelhasználás 890 ezer forint volt 2007 és 2013 között Magyarországon. Tudják, mennyi volt Pest megyében? 350 ezer forint. Minden egyes forrá s, amit Pest megyében kellett volna elkölteni, egyharmada volt az országos átlagnak, pedig itt összpontosul 1 millió 300 ezer ember személyében a lakosság több mint 13 százaléka és a vállalkozások, valamint a megtermelt GDP közel 18 százaléka. Ezek azok a források, amiket önök nem engedtek elkölteni Pest megyében. Reméljük, hogy a következő időszakban a kormány hamarosan dönteni tud azért, hogy a Pest megyei emberek kiegészítő forrást kapjanak, és ne csak kárvallottjai, hanem végre nyertesei is legyenek enn ek az uniós ciklusnak. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak, MSZPképviselőcsoport. Parancsoljon! DR. LEGÉNY ZSOLT ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Mivel nagyon rövid már az időkeretünk, ezért nagyon röviden fogok néhány dolgot megemlíteni. Lázár miniszter úr az expozéjában arról beszélt, hogy ez a mi pénzünk, Balczó képviselő úr utána azt mondta, hogy ez az Európai Unió pénze. Énszer intem a kettő ötvözete az igaz, hiszen az Európai Unió mi magunk is vagyunk, éppen ezért az Európai Unió pénze, az Európai Unió forrása a mi pénzünk is, azt hiszem ez egy, nem mondom, hogy értelmetlen szembeállítás, de ezzel együtt én azt gondolom, hogy ne m ezzel kellene nagyon foglalkoznunk. Balczó képviselő úr említette azt is, hogy több kitekintés is van arra vonatkozólag, hogy gazdasági szempontból jó volte az uniós csatlakozás Magyarország számára avagy nem. Én azt gondolom, hogy az Európai Unióhoz va ló csatlakozásunkra egyrészt azért volt szükség, mert - sajnos történelmi okai vannak ennek - a magyar gazdaság fejletlenebb volt a nyugateurópai gazdaságokhoz viszonyítva. Ezzel együtt én azt gondolom, mi jól jártunk az európai uniós csatlakozással. A 20 0713as fejlesztési forrásokról. A prioritások meghatározása megítélésünk szerint rendben zajlott le, ebben is itt volt jó pár véleménykülönbség. Természetesen biztos, hogy lehetett volna jobb prioritásokat is meghatározni, de összességében azt gondolom, hogy a szakmai szervezetekkel való közös kimunkálásnak azért mégiscsak meglett az eredménye. Azt említette az előttem szóló képviselőtársam, hogy mennyi csúsztatás elhangzott itt. Manninger képviselő úr sajnos má r nincs bent, egy igen komoly csúsztatással indította a hozzászólását, amikor is arról beszélt, hogy 2010ig csupán a források 10 százalékát kötöttük le. Igen, ez valóban így van, hiszen a rendszer sajátossága, hogy egyébként - ahogyan szokták mondani - fa rnehéz a rendszer, magyarán mondva, a fejlesztési ciklus utolsó évében lehet a megvalósításnak és a lehívásnak nagyobb részarányát tekinteni. Éppen ezért történt az, hogy arányaiban a kormányváltás után több