Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 2. hétfő (147. szám) - A 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
2428 önkormányzatok. Ez hiányzot t igazából, ez az egyeztetés még, azt gondolom, a korábbi mechanizmusból. Tehát nagyon sok ilyen apró példát lehetne mutatni, tanulságot, amivel jobban lehet felhasználni a forrásokat. De a leginkább, ami hiányzott 2010ig - és evvel be is fejezném az idő hiányában, hogy képviselőtársaimnak maradjon szó , hogy leginkább a koncepcionális programok hiányoztak az oktatás és az egészségügy terén. 2010ig igenis, azt tudom mondani, hogy úgy készítették el ezeket a nagyprogramokat, hogy hiányzott az a nagyprogra m, ami mentén a fejlesztéseket fölfűzhették volna, és a pályázati módszer nem alkalmas arra, hogy a legjobb helyre menjenek a pénzek, hiszen a pályázaton nagyon sok mindent értékeltek, nem biztos, hogy ott fejlesztettek az oktatásban és az egészségügyben, ahol a leginkább kellett volna, mert nem ezek a fejlesztések voltak előkészítve. Ennek a változtatását kell elérni, és végül is azt gondolom, óriási eredmény az, hogy száz százalék fölött sikerült a pénzeket elkölteni, még akkor is, ha nyilvánvalóan lehete tt volna a jobb előkészítéssel hatékonyabban elkölteni, és ezt a következő uniós ciklusban kell pótolni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik G úr Nándor képviselő úr, MSZPképviselőcsoport. Képviselő úr, öné a szó. GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen. Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek azok a típusú kérdések, amelyekben érdemes lenne közmegegyezést, a politika színterén történő me gegyezést szülni, egyszerűen annak okán, hogy 89 ezer milliárd forintnak megfelelő pénzügyi felhasználás történik egy ilyen hétéves ciklus keretei között. Nem mindegy, hogy ez hogyan, miképpen, mire fordítódik. Tudjuk, hogy a közberuházásoknak 9095 száza léka vagy talán még ettől is több gyakorlatilag az uniós forrásokból valósul meg. És azt is tudjuk, hogy nagyjából ez a mérték, ha ilyen éves bontásokra leosztjuk, akkor a megtermelt anyagi javainkhoz illesztetten nagyjából 34 százalékos nagyságrendet kép visel, tehát a GDPnek ilyen nagyságrendjét képviseli. Ez jelentős, nyilván nagyon nagy befolyással van a gazdasági folyamatokra is. Én igazából három kérdésre fókuszálnék a bevezető gondolatokon túl. Az egyik az, amit látunk és tapasztalunk, hogy az elmúl t évek történései alapvetően a halmozottan hátrányos helyzetű térségeknek nem kedveztek. Ezeknek a régióknak, mondhatni nyugodt lelkülettel, nem a hasznára váltak, hiszen a különbségek nem csökkentek. A hét régióból Magyarország négy adott régiója az európ ai uniós régió tekintetében fejlettség vonatkozásában az utolsó húszban helyezkedik el, és itt a rés, a különbség folyamatában időről időre nő. Szűkebb hazámba, ÉszakkeletMagyarországra visszamenve, BorsodAbaújZemplén megyére ha rátekintünk, akkor azt l átjuk, hogy a megyében zajló folyamatok a gazdaságot érintően, mondjuk, kéthárom jelzőértékkel párosítva azt mutatják, hogy a nettó árbevételek a gazdaság színpadán nem tudták azt a növekedési ütemet produkálni, ami adott esetben és adott időszakban, mond juk, az infláció tekintetében megjelent, 13 százalék mínuszos különbség volt. De ha az adózás előtti eredményeket is nézzük, akkor a gazdálkodó szervezetek - BorsodAbaújZemplén megyéről beszélek - összességében mintegy 135 milliárd forinttal kisebb adózá s előtti eredményt produkáltak 2013ban, mint 2007ben. Ezek nem túl kecsegtető folyamatok. Nyilván a versenyképesség növeléséről, növekedéséről meg nem is lehet beszélni, a csökkenéséről sajnos annál inkább. De ha másfajta erőforrások tekintetében gondolk odunk, akkor ha azt nézzük, hogy az átlagos állományi létszám a gazdálkodó szervezetek tekintetében hogy nézett ki, akkor meg azt kell mondjam, hogy mínusz 5 ezres számadatról lehet számot adni. Ha meg a két végpont, a kezdő és a végpont összehasonlítását nézzük, akkor 2007ben BorsodAbaújZemplén megyében 232 800, majd 2013ban pedig 232 200 fő foglalkoztatott volt, azaz 600 fővel kevesebb, és akkor már a mesét el
