Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 2. hétfő (147. szám) - A 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP):
2429 sem mondom hozzá, hogy persze ebben a 2013as adatban minőségileg több, mennyiségileg foghat ó az a növekedés, ami közfoglalkoztatás, és nem a gazdaság tekintetében jelenik meg. Úgyhogy azt akarom mondani mindezekkel a számadatokkal alátámasztva, hogy sajnálatos módon nem a gazdaság erősödését és nem a foglalkoztatási potenciál növekedését hordozt a magában ezeknek a forrásoknak a felhasználása. Persze azért sem, merthogy részarányában gyakorlatilag mértékadó módon visszaszorult ÉszakMagyarország; Nógrád, BorsodAbaújZemplén megye, illetve Heves együttesen durván 10 százalékát tudja magáénak ezekn ek a forrásoknak. A másik nagy probléma igazából az, hogy ma ugyan kevés szó esik róla, de azért sokan felvetik az európai források felhasználásával kapcsolatosan a korrupció kérdéskörét. Azt, hogy a közbeszerzések vonatkozásában nagyon sok esetben egyszer eplős játék zajlik. Gyakorlatilag közel a fele a közbeszerzéseknél úgy zárul, hogy egyszereplőssé válik, illetve egyszereplősként indul is el. Vagy épp olyan jogosulatlannak mondható elszámolások történnek, amelyek a későbbiekben okozhatnak gondot. Vagy kö ltségtúllépések mutatkoznak, 4es metró, sok minden egyéb más tekintetében. Túlárazások jelennek meg, gyakorlatilag valótlannak mondható költségvetési terveken alapulva. A kiemelt projektekről nem akarok sok mindent mondani, csak azt, hogy gyakorlatilag ve rseny nélküliek. Soso, ezek mindmind táptalaját adják a közbeszerzés erősödésének és növekedésének. Ez ellen kellene gátat szabni. Az utolsó mondataim pedig csak arról szólnak, hogy érdemes lenne az elkövetkezendő időszakban a hátrányos helyzetű térségek re ilyen értelemben jobban odafigyelni, hogy a gazdasági növekedés és a foglalkoztatási komponensek nőni tudjanak. De ezt úgy kellene tenni, hogy ne a fideszes képviselők organizálása mellett kijelölt pályázókkal és akár megjelölt kivitelezőkkel felütve za jlódjanak a folyamatok, netán a fideszes képviselők érdekeltsége mellett. Nem, ezen változtatni kell: tisztává kell tenni a rendszert, és ahogy az első mondatomban mondtam, politikai közmegegyezésen alapulóan olyanná, ami az emberek érdekét szolgálja. Elnö k úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) (18.30) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Móring József Attila képviselő úr, KDNPképviselőcsoport. Képviselő úr, öné a szó. MÓRING JÓZSEF ATTILA ( KDNP ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! A szocialista kormány az uniós támogatások felhasználásának tervezésekor nem mérte fel, hogy az országnak milyen fejlesztésekre van valóban szüksége. Habár az uniós fejlesztések célja a lemaradó térségek felzárkóztatása lett volna, a támogatások elnyerésében mégis jobbak voltak az esélyei az előnyösebb pozícióból startoló vidékeknek. Egy hivatalos pályázati oldal összesítője szerint a 200713as pénzügyi ciklusban a legtehetősebb régió 2493 milliárd forintot kapott, a te ljes keret közel 32 százalékát, míg az egyébként is lemaradó ÉszakMagyarországnak csak 825 milliárd jutott. 20 százalékkal nagyobb volt az egy főre jutó támogatás a központi régióban. Központosított és a nyilvánosságnak csak mérsékelten teret engedő eljár ásrend jellemezte az uniós pályázatok elbírálását, ami joggal vetette fel a korrupció gyanúját a jóérzésű választópolgárokban. A szocialisták által kialakított rendszernek köszönhetően az uniós források jelentős része jutott pályázati tanácsadókhoz, csak p rojektmenedzsment címszó alatt akár a teljes projekt esetenként 3040 százalékát is kivihették a rendszerből, s ennyivel kevesebb pénz jutott a valós projektekre. Túl nagy volt a gazdasági érdekcsoportok befolyása. Gazdaságfejlesztésekre a forrásoknak mind össze 16 százalékát szánták. A pályázatok kiírása csúszott, a szerződéskötések elhúzódtak, bonyolultak voltak a forrásfelhasználásra vonatkozó eljárások.
