Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 2. hétfő (147. szám) - A 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - SZABÓ SZABOLCS (Független):
2402 tervezési ciklust, ergo ha szakmai véleményt mondok, akkor remélem, úgy veszik, hogy tényleg a kormány tevékenységét célzó szakmai kritikát próbálok mondani. Egyrészt szerintem, amikor az adott tervezési ciklus sikerét vagy a nem sikerességét meg akarjuk ítélni, akkor nem abból kell kiindulni, hogy mennyi pénzt költöttünk el, mert az önmagában semmiféleké ppen nem siker. A sikeresség szerintem két kérdés mentén fogható meg. Az első kérdés, felzárkózotte Magyarország a nyugateurópai országokhoz vagy akár csak az uniós átlaghoz. A második kérdés pedig az, hogy a területi egyenlőtlenségeket sikerülte mérsék elni. Nagyjából, azt gondolom, ez a két legfontosabb kérdés. Ha az első kérdést megnézzük, akkor azt lehet mondani, hogy nem sikerült felzárkózni nemcsak a nyugateurópai országokhoz, hanem az Európai Unió átlagához sem. Sőt, ha megnézzük azt, hogy 2004tő l, mondjuk, az uniós csatlakozástól kezdve napjainkig hogyan alakult az egy főre jutó magyar GDP és az hogyan alakult a mi térségünkben, akkor azt lehet mondani, hogy ma már nemcsak Csehország és Szlovénia előz meg minket, hanem Szlovákia is, Lengyelország utolért minket, Észtország megelőzött minket, Bulgária, Románia meg olyan ütemben közelít hozzánk, hogy valószínűleg nemsokára ők is lehagynak minket. Az biztos nem állítható, hogy ebből a rettentően nagy forrásból fel tudtunk volna zárkózni. Csak hogy mi ndenki számára világos legyen, ez nagyjából száz Puskás stadionnyi összeg. Tehát száz új Puskás Stadiont lehetett volna megépíteni abból az összegből, amit elköltöttünk 2004 óta. Ennek a nagyobb része a 200713as időszakra vonatkozik. Ebben nagyjából 5 mi llió ember tudna egy időben leülni, 56 millió ember, ez megint csak az összehasonlítás végett lehet érdekes. A másik kérdés pedig az, hogy a területi egyenlőtlenségeket sikerülte bármilyen módon mérsékelni. Az a helyzet, hogy erre Harangozó képviselőtárs am már utalt, hogy az Unió húsz legszegényebb régiója között ott van négy magyar. Önmagában ez már egy fontos indikátor. Persze, itt szerintem sokkal fontosabb szempont az, hogy az országon belüli egyenlőtlenségeket sikerülte vajon mérsékelni, tehát siker ülte, mondjuk, azt elérni, hogy Budapest vagy tágabban a középmagyarországi régió és a délalföldi régió közeledette egymáshoz, mondjuk, az egy főre jutó GDPt tekintve, az a legegyszerűbb, fejlettséget mutató indikátor. Az a helyzet, hogy erre azt a vá laszt lehet adni, hogy nem sikerült semmiféleképpen közelíteni ezeket a régiókat. Semmi mást nem lehet ebből tanulságként levonni, mint hogy a területfejlesztés és a területfejlesztési szemlélet csődjét látjuk ebben az egész folyamatban. A félreértések elk erülése végett ez nem a területfejlesztési szakembereknek, nem az én kollégáimnak a csődje, hanem egyszerűen annak a csődje, hogy a politikusok nem voltak hajlandók hallgatni ezekre a szakemberekre. Nagyon alapos és pontos kutatások születtek, pontos adata ink vannak. Pontosan meg tudjuk mondani azt, hogy hogyan és miként kellene beavatkozni, hogy egyáltalán javítsunk azon a helyzeten, hogy Magyarországon olyan bődületes nagy területi egyenlőtlenségek vannak, hogy néha úgy érzi az ember, mintha egy másik ors zágba lépne át. A szakmán belül mi ezt a BalassagyarmatBékéscsabatengelyként szoktuk emlegetni, ettől keletre tényleg mintha egy másik országba lépne át az ember. Ebbe kellett volna beavatkozni olyan szemlélettel, hogy közelíteni tudjuk ezeket a térség eket, és ez nem sikerült, ezt be kell vallani. Ez egyébként minden eddigi kormányzat hibája, és nem is csak az önöké egyébként, hogy így most államtitkár úrnak mondjam. Ami a legérdekesebb, hogy nem tanultak belőle, mert legalább minimális elemei, mondjuk, még az előzőben voltak ennek a területfejlesztési szemléletnek, nem nagy, nagyjából a két Puskás stadionnyi összegnek megfelelő LHHprogram, amikor 1 millió ember lakóhelyét célozták meg azzal, hogy legalább dedikált forrásokkal fejlesztik. Na, azt is sik erült voltaképpen leállítani, és semmiféle ilyen szemléletet a mostani 201420as ciklusban nem sikerült beilleszteni. Röviden, mivel ennyi időm volt, én csak erre hívtam volna fel a figyelmet, lassan ugyanis indul az új ciklus letárgyalása. Azt javasolnám , hogy ezt a földrajzi célzást vegyék majd be a prioritások közé. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) (16.30)
