Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 2. hétfő (147. szám) - A 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - SZABÓ SZABOLCS (Független):
2401 kibocsátásokat e rőforrásfelhasználással kompenzálták, amely máshol jelent káros környezeti kibocsátásokat. 5. A különböző projektek társadalmi, környezeti eredményeinek követése gyenge lábakon áll. 6. Számos fejlesztési projekt túltervezett. A támogatások növelése érdekéb en felesleges, környezeti szempontból ártalmas, társadalmilag indokolatlan elemeket tartalmaz, amelyek a legtöbb esetben az önrész kitermelhetőségét vagy a kivitelező hasznát szolgálják csupán. 7. A kapható támogatási összegnek való megfelelés miatt más es etekben viszont a projektek alultervezettek, a kapott támogatásból csak gyenge minőségben kivitelezhetők, a fejlesztés tartóssága megkérdőjelezhető. 8. A pályázati kiírások dömpingszerűen jelennek meg. Egyszerre terhelik le a pályázatírói, tervezői, majd a kivitelezői kapacitásokat is. A csúcsidőszakok után pedig sanyarú időszakok következnek, amíg áttérünk a következő támogatási ciklusra. 9. A pályázati bürokrácia, a pályázatírói tolvajnyelv, az eljárási rend ismerete, a pénzügyi lebonyolítás által támaszt ott nehézségek lehetetlenné teszik, hogy a kis szereplők, többnyire a leginkább rászorulók érdemben részesülhessenek a támogatásokból, az a tehetősek kiváltsága marad, akik képesek ezeket a többnyire magas költségű, de sokszor alacsony színvonalú szolgálta tásokat megfizetni. 10. A pályázatokhoz kötődő adminisztrációs elvárások állandóan változnak. Nincs kiszámíthatóság, amely megnehezíti a pályázók életét. Végül pedig, a fejlesztésekhez kötődő támogatási rendszer legnagyobb hibája az erkölcsi rombolás, amel yet a társadalomban azáltal fejt ki, hogy mindenki tud egy jó történetet arról, hogy ki milyen ismeretség, rokonság, kenőpénz árán jutott hozzá közpénzekhez. Valljuk be, hogy ez akkor is káros lenne, ha egyetlen történet sem lenne igaz. Összefoglalva, az u niós források felhasználását összességében joggal nevezhetjük minden szempontból kudarcnak. A pénzeket egyrészt rossz célokra rosszul használták fel, nem sikerült belőle egy életképes magyar kis- és középvállalkozói szektort létrehozni, nem történt meg a l eszakadt régiók és társadalmi csoportok felzárkóztatása, másrészt az uniós források egy jelentős részét egyszerűen ellopták. Ez a két probléma pedig szorosan összefügg, a kormány ugyanis az első pillanattól kezdve nem a társadalmilag hasznos és fontos proj ekteket preferálta, hanem azokat, amelyekből könnyen lehet kitalicskázni az uniós forrásokat. A fejlesztési források felhasználását vizsgálva újra bebizonyosodik az a tény, hogy a kormányzás mára csupán fedőtevékenység a gazdasági hátország kiszolgálásához és a korrupcióhoz. A kormány persze leváltható, de olyan lehetőséget vélhetően sokáig nem kap az ország újra, mint amit az uniós források jelentettek. A tény tehát az, hogy a fejlesztési források elpazarlásával a Fidesz nemcsak a jelenünket, hanem a jövőn ket is felélte. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és a Jobbik soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselőt illeti a szó. Megadom a szó t Szabó Szabolcs képviselő úrnak. SZABÓ SZABOLCS ( Független ): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha megengedik, akkor én most felteszem a szakértői sapkát, egyrészt én terület- és településfejlesztő vagyok, másrészt az én pártom egyébként sem létezett néhány évvel ezelőttig, ergo ránk biztos nem lehet elsütni, hogy mi bármilyen szinten, akár tervezési szinten, akár lopási szinten részt vettünk ennek az egész folyamatnak a kialakításában. Másrészt az a helyzet, hogy itt elhangzott az, hogy természetesen úgy gondoljá k a kormánypárti képviselők, hogy az előző kormány úgyis mindent rosszul csinált, ezért a maguk képére szabták ezt a