Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 27. szerda (146. szám) - Az állami tisztviselőkről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2300 elméletileg volt tegnap; igen, majd mindjárt erre is kitérek, de a szakszervezeteknél járok még. Ez a variáció egyetlenegy szakszervezethez se m került be egyeztetésre, hanem már kész tervként került elő. Valóban, előtte volt két tervezet, mind a két tervezethez összeültek, megbeszélték, viták voltak, egyeztető fórumok voltak, majd ezt követően nem ennek a szintézise jött ki, hanem kijött egy tel jesen új, alapvetően megváltoztatva a koncepcióját az első kettőnek, és ez került ki. Önmagában ez a tervezet az én tudomásom szerint, ahogy engem tájékoztattak, egyeztetve nem lett. Annak örülünk már, hogy egyáltalán ötpárti egyeztetésre tegnap sor került . De azt gondolom, itt is az a probléma, hogy nagyon jó ez az egyeztetés, de lehete a magyar nyelv értelmező szabályai szerint ezt egyeztetésnek nevezni, amikor Lázár János miniszter úr kifejti azt, hogy tulajdonképpen részletkérdésekben vitatkozhatunk, a kár módosítások is lehetnek, de az alapkoncepciója tökéletesen fix, ahhoz már hozzányúlni nem lehet. Tehát a lényegi kérdésekről egyeztetni nem lehet. Egy picit még fésülgetni lehet a babát, de tulajdonképpen ez így van, vagy elfogadjátok vagy nem. Ez egy olyan egyeztetés, hogy köszönjük szépen, ott voltunk, de igazából lényegi kérdésekbe semmiféle beleszólási jogunk nem volt, vagy alakítási jogunk nem volt. Ha már itt tartunk, a legnagyobb probléma, és ha belemegyünk ennek a részleteibe, a törvény részlete ibe, amit a szakszervezetek leginkább kifogásolnak, az, hogy érthetetlen, hogy miért kell szétválasztani a köztisztviselőket. Persze, államtitkár úr itt elmondta, hogy mi az önök szakmai véleménye erről, de a szakszervezetek szakmai véleménye pedig az, hog y ezt nem kellene szétválasztani. (16.20) Mi is azt gondoljuk, hogy sokkal egyszerűbb lenne a köztisztviselői jogviszonyok szabályozása, ha egységesen kezelnénk őket, egységes keretbe kerülnének bele úgy, mint ahogy eddig is voltak, é s a Kttv. igenis jól szabályozta, jól megoldotta ezt a problémát az elmúlt években, és egységesen lehetett őket kezelni. Ezért egy kicsit érthetetlen, hogy miért kellett ezt így szétszedni. De ha már belemegyünk, hallottuk az ötpárti egyeztetőn a négysávos illetményrendszerbeli előmenetel előnyeit, ugyanakkor meghallgattuk a szakszervezetek részéről - tehát akik valóban a munkavállalókat képviselik - ennek a hátrányait. Megmondom, államtitkár úr, igazán nem tudtak bennünket meggyőzni az ötpárti vagy négypár ti egyeztetésen arról, hogy miért lesz jó ez a négysávos rendszer. Ön elmondta azt, hogy így egy olyan előmeneteli rendszerre van lehetőség, ahol a többletmunkát, a többletenergiát fogja tudni majd a munkáltató díjazni. Ez adott esetben benne is lehet a re ndszerben. De én azt gondolom, hogy a Kttv. alapján is volt lehetősége arra a munkáltatónak, hogy előrébb sorolja vagy elmozdítsa, eltérítse a bérét azoknak a munkavállalóknak, akik igazán odatették magukat és kiemelkedően teljesítettek, ezért nyilván a kö zépvonaltól el lehetett mozdítani a fizetésüket. Ez ugyanígy megvan a régi rendszerben is. Viszont, amit mi látunk, az az, hogy az objektivitás fog ebből hiányozni, tehát az a kiszámíthatóság, amit a rendszer eddig biztosított, hiányozni fog, és alapvető s zubjektív elemek fognak bekerülni a rendszerbe: a munkahelyi vezetőnek, a munkáltatói jogkör gyakorolójának a szubjektuma fogja meghatározni a dolgozók bérét, hogy hova is fognak kerülni. Nagyon széles sávban van meghúzva az a keret, hogy mennyi a minimum és mennyi a maximum, ami fizethető, aki odatartozik, tehát óriási mértékben fog függni a munkáltatótól. És itt bizony előjöhetnek olyanok is, amikor nem biztos, hogy a szakmai tudás, a szakmai képzettség vagy akár a szorgalom, a dolgozó, a köztisztviselő s zorgalma fogja ezt meghatározni. Tehát itt erős szubjektivitás fog érvényesülni. Államtitkár úr hivatkozott arra is, hogy az illetménykiegészítések egy jó része megszűnik, ezek be fognak olvadni az alapbérbe. Ezt is mondhatnánk, hogy adott esetben jó, de m égsem tudom azt mondani, hogy jó, ha az illetménypótlék, mondjuk, a nyelvpótlék beleolvad az alapbérbe, hiszen egy csomó ember, akinek meg nincsen adott esetben olyan nyelvvizsgája, egyébként nem kapna, ő is meg fogja kapni. Tehát nem lesznek inspirálva az emberek arra, hogy ők többet tegyenek le az
