Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 27. szerda (146. szám) - Az állami tisztviselőkről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2301 asztalra, hogy ők több nyelven tudjanak beszélni, adott esetben három diplomájuk legyen, és az is megvan becsülve, mert ez mind alapbéresítve van, elméletileg azt mondjuk, hogy mindenki több nyelvet beszél, több diplomát is hoz, tehát nem tudjuk megbecsülni ezáltal a dolgozókat. Aztán egy másik problémája ennek a négysávos rendszernek az, hogy tulajdonképpen legrosszabb esetben egy 22 évi helyben járást is tud hozni, hogy 22 évig nem változik a dolgozó munkaviszo nya, mert ugyanabba a sávba fog tartozni, semmilyen előrelépési lehetősége nincsen, be van sorolva valahová, és ott abban 22 évig ellesz. Arról volt szó, hogy éppen hogy a nyugdíjas dolgozók vagy a nyugdíj előtt álló dolgozók nem kellőképpen motiváltak - e z hangzott el az ötpárti egyeztetésen , és ezzel tudjuk őket rávenni. Én azt gondolom, hogy pont a fordítottját lehet elérni, 22 évi helyben járást lehet ezzel elérni, és tulajdonképpen az is lehet, hogy valaki 20 évvel a nyugdíja előtt megreked egy fizet ési osztályban, és tulajdonképpen már esélye sincs arra, hogy biztosan lenne előmenetele, majd minden a főnökétől fog függeni, hogy vane egyáltalán reális előmenetel vagy nincs, és így lehet majd igazán megragadni abban a posványban, amiről miniszter úr i s beszélt, hogy valaki nem akar előrejutni. Ezek is benne vannak ebben a szűk négysávos rendszerben. Tehát, ha nem szimpatikus valaki a főnökének, akkor nem fogja látni az előmeneteli lehetőséget, akárhogy fog megfeszülni, mert a törvény nem fog neki lehet őséget biztosítani, 22 évig vagy 20 évig ugyanabba a sávba fog tartozni az utolsó időszakban. Aztán itt van az alacsony fizetés problematikája. Államtitkár úr beszélt arról, hogy milyen jó fizetésemelések fognak ebből kijönni, 3050 százalékos bérfejleszté s, sőt még azt is hallottuk az ötpárti egyeztetésen, hogy még akár 60 százalék is lehet. Ez nagyon szép lenne, és nagyon jó lenne, hiszen nagyon nagy problémák vannak a közigazgatásban dolgozók bérénél, ezt azért látnunk kell, tulajdonképpen legalább 8 éve nem történt semmiféle emelés az ő esetükben, megrekedtek ezen a szinten, és ez azt is jelenti, hogy egy nagyon komoly reálbércsökkenés volt náluk megfigyelhető. Egy középfokú végzettségű köztisztviselő ma a társadalom legalján van a fizetése szempontjából , épphogy csak a közhasznú munkások fölött helyezkedik el egy nagyon picivel. Én azt gondolom, hogy ennél a 8 éves helyben járásnál - amivel a köztisztviselőket sújtotta a kormány az elmúlt hat évben - súlyosabb helyzetben Magyarországon egyedül a bírói tá rsadalom van, ahol már 12 éve nem volt béremelés, ahol már messze 50 százalékot meghaladó, közel 60 százalékos reálbércsökkenés van, tehát majdnem ezen a szinten vannak a fizetésmegrekedésben a köztisztviselők is. Ezért lenne nagyon fontos a béremelés. És most mit látunk? Azt látjuk, hogy ez a béremelés - legalábbis a lehetősége - egy részüket fogja érinteni, más részük pedig meg fog rekedni. Hogy mikor lesz náluk béremelés, ezt nem tudjuk, ez teljesen bizonytalan, szétválasztjuk a köztisztviselőket, egyikü knek lesz, másikuknak nem lesz, mondhatnám, ez majdnem ugyanolyan, mint ha az egyik minisztériumban megemelnék a köztisztviselők bérét, a másikban pedig nem emelnék meg, ez majdnem olyan szintű szétbontás. Semmiféleképpen nem lehet indokolni szerintem, hog y miért kell őket szétválasztani. Az elmúlt rendszerben valóban nagy hibák voltak, mert ott is volt olyan főleg a középfokú végzettségű dolgozóknál, hogy legrosszabb esetben akár 33 évig nem emelkedett a bérük, mert megkapták a garantált bérminimumot, és a z előmeneteli rendszerük egyszerűen nem tette lehetővé, hogy ezen túllépjenek, és gyakorlatilag szinte majdnem a minimálbér kategóriáján éltek ezek az emberek. Ezen nyilván változtatni kell. Ez a törvényjavaslat mit garantál? Mennyiben garantálja a fizetés emelést? Nagyon szépen tudunk számolni, ha egy középértéket számolunk, de azt kell látnunk, hogy adott esetben - kirívó esetben - az is előfordulhat, hogy nem lesz fizetésemelés valakinek, vagy akár nagyon kis mértékben fizetéscsökkenés lenne abban az eset ben, ha az alsó határt kell, márpedig a törvény szerint az alsó határt kötelező megadni. Számolhatunk egy középértékkel, de mi garantálja azt, hogy a munkáltatói jogkör jogosultja ezt meg fogja adni a dolgozóknak? Egyáltalán nem biztos, hogy meglesz, és ab ban az esetben ott az alsó határon igazán nagy fizetésemelés bizonyos esetekben nem lesz, és nem fogja
