Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 27. szerda (146. szám) - Az állami tisztviselőkről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára:
2291 (15.30) Ezzel megtörténik az új feladat- és hatáskörök, valamint a felelősségi körök meghatáro zása is. Tehát ezen a szinten lehet így első lépésben a személyi állományra vonatkozóan is új szabályozást bevezetni. A járási hivatal rendszerének megerősítésére vonatkozó intézkedés az ügyintézési reformot kívánja továbbvinni azzal, hogy a központi hivat alokhoz, ahogy említettem, a járási hivatalokhoz, ezáltal az ügyfelekhez kíván átcsoportosítani. Ehhez szervesen kapcsolódik a személyi állomány megújítása, az új állami tisztviselői kar kialakítása annak érdekében, hogy az állam a területi közigazgatásban dolgozók számára az ellátott feladatokkal és felelősséggel arányban álló, tisztviselői hivatalhoz méltó megélhetést tudjon biztosítani. A közigazgatási működést, még ha hatósági természetű is, a polgárok igényei és problémái orientálják. A polgárhoz közel i közigazgatásnak akkor van esélye hatékonynak és eredményesnek lenni, ha ez a polgárközeli szint erőforrásokkal és képességekkel, benne az emberi képességekkel is, megfelelően felszerelt, felszerelhető, képzett és empatikus. Tisztelt Képviselőtársak! Az á talakítás legfőbb teherviselői a fővárosi és megyei kormányhivatalok állománya, ezen belül a járási hivatalok tisztviselői. A szakmai közigazgatás politikai szempontból is megalapozott, tehát a fővárosi és megyei kormányhivatalok kiemelt és modellszerű kez elése és az életpályaszabályozásban első helyre vétele. Ennek érdekében fogadta el a kormány 2015 decemberében az állami tisztviselői kar létrehozásáról szóló 1961/2015. számú kormányhatározatot. Ennek alapján a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. é vi Kttv.re mint háttérjogszabályra építve került kidolgozásra az állami tisztviselőkről szóló törvényjavaslat. Felmerülhet egyébként ebben a kérdéskörben az is, hogy jelenleg párhuzamosan van egymás mellett két törvény, egy háttértörvény és emellett pedig az új szabályozás bevezetése. Ennek fokozatos bevezetésével azt kívánjuk elérni, hogy az állami tisztviselő kar valójában az új elnevezésével az Áttv. hatálya alá kerüljön, miközben a Kttv. egy mögöttes jogszabályként működhet. A cél egyébként a modern sz olgáltató állam kereteibe illeszkedő, a szakmai képzettséget és tapasztalatot, valamint a teljesítményt megbecsülő új tisztviselői hivatásrend és az ehhez kapcsolódó illetményrendszer kialakítása. Tehát tulajdonképpen egy kultúraváltást szeretnénk ezzel az új törvénnyel meghonosítani. Ennek az a lényege, hogy a korábbi soklépcsős, kötött, szinte normatív rendszerhez képest a felelősségre apelláló, a vezetői felelősségre apelláló, illetve a munkakörhöz, a feladatkörhöz igazított teljesítmény az, ami elsődleg esen kell hogy a tisztviselők esetében egyrészt a munka presztízsét megemelje és anyagilag elismerje. A javaslat elfogadásával gyakorlatilag egy alulról építkező rendszert hoznánk létre, július 1jével a járási közigazgatásban dolgozók életútjának elismeré sére és támogatására kerül sor. Ez a központi hivatalok átszervezésével mintegy 20 ezer állami tisztviselőt érint, majd január 1től a teljes területi közigazgatásban hasonló nagyságrendű tisztviselő fog a megyei kormányhivatalokban is érintettként béremel ésben részesülni. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy ha bárkiben felmerülne, a ’17es költségvetés is és az ez évi költségvetés is tartalmazza az ehhez szükséges forrásokat. Tisztelt Képviselőtársak! Elkészült 20142020ra a közigazgatási és közszolgáltat ásfejlesztési stratégia. Idéznék belőle egy részt, ami alapjául szolgálhat ennek a törvényjavaslatnak. A megfogalmazás szerint: „A bárhol elérhető szolgáltató állam kialakítása és professzionális működtetése elképzelhetetlen a szolgáltató szemlélettel azo nosuló, felkészült és motivált személyzet, valamint egy modern emberierőforrásgazdálkodási rendszer nélkül, ugyanis a közigazgatás teljesítménye a személyi állomány, valamint a személyzeti tevékenység teljesítményétől is függ.” S jelzem, hogy nagyban függ , hogy milyen az itteni teljesítmény. Tehát az intézményi reform önmagában nem elégséges, szükséges ehhez az új szabályozás révén, hogy a minőségileg elvárt jobb teljesítményért cserébe megfelelő fizetést és előmeneteli lehetőséget biztosítsunk a területi közigazgatásban. Az új állami tisztviselői jogállásra vonatkozó, Kttv.től eltérő
