Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 27. szerda (146. szám) - Az állami tisztviselőkről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára:
2292 szabályozás szükségességét a kormányhivatalok, ezen belül a járási hivatalok által ellátott feladatok, valamint a szervezeti és működési sajátosságai indokolják, amelyekhez r ugalmasan, de megfelelő garanciákkal igazodni kell a szolgálati jogviszony egyes tartalmi elemeinek is. A törvényjavaslat jelentősen átalakítja a Kttv. előmeneteli és illetményrendszerét. Sávos illetményrendszert vezet be, amelynek alkalmazása, ahogy már e mlítettem, nagyobb felelősséget követel meg a munkáltatótól. Ugyanakkor lehetőséget ad egy bértömeggazdálkodásra, a tisztviselő feladataival és teljesítményével jobban arányban álló illetmény megállapítására. A sávos illetményrendszer alkalmazásával megsz üntetésre kerül az illetménykiegészítés, az alapilletményeltérítés és a pótlékok nagyobb része, ugyanakkor garanciális elem, hogy a tisztviselő az alsó határ szerinti illetményre minden esetben alanyi jogon jogosult. Ez azt is jelenti, hogy a pótlékok beé pülnek, és ez nem kerül ki a rendszerből, továbbra is a rendszerben marad, csak egy egységes illetményrendszer keretében. Hogy néhány példát is hozzak ide önöknek a változásokról. Mondjuk, egy pályakezdő gyámügyi ügyintéző jelenleg a Kttv. szerint bruttó 1 55 ezer forintot keres, az új életpálya szerinti alsó határ 180 ezer. Tehát mintegy 25 ezres emelkedés, ez mindösszesen 16 százalék, de ha a középértéket veszem, akkor ott már 240 ezer forintig emelkedhet, ez 55 százalékos emelkedés. De a legnehezebb helyz etben azok a munkatársaink vannak, akik nagyon alacsony bérezéssel rendelkeznek, mintegy 3 ezer főt kellett kiegészíteni a garantált minimálbérre. Az ő esetükben még jelentősebb növekedésről beszélhetünk. Hiszen mondjuk, egy 8 év jogviszonnyal rendelkező j árási hivatali ügykezelő, aki most 129 ezer forintot keres, az ő esetében az alsó határral 41 ezer forintot jelent a változás, ez mindjárt 32 százalék, és ha a középértéket nézzük, 51 százalékkal emelkedhet. De lehet még további példákat is sorolni erre. Á tlagosan 30 százalék az illetménynövekedés, ami az alsó kategóriában, illetve a pályakezdőnél erőteljesebb emelkedést jelent. Természetesen figyelembe vesszük azért a végzettségét és a szenioritást, tehát a pályán eltöltött időt, de alapvetően az a paradig maváltás a rendszerben, hogy a felelősségre, a teljesítményre és a munkára alapozódik. Az előmeneteli rendszerrel kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy a felsőfokú és érettségi végzettséggel rendelkező ügyintézői osztályban 44 előmeneteli fokozatot veze t be, de emellett lehetőséget ad az úgynevezett kiemelt ügyintézői osztályba történő sorolásra is. Tehát vannak olyan speciális szaktudások, amelyeket az ebbe az osztályba sorolással lehet megfizetni, hiszen ahol a versenyszféra rendkívüli módon elszakad a közigazgatási szférától, ott nagy az elszívó hatás, különösen a fővárosban és Pest megyében, lehetőséget kell adni a munkáltató számára egy ilyen besorolásra is. Sok vitát váltott ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bevonásával megvalósított folyamatos kép zés. Szeretném elmondani, hogy ez a „bevonásával megvalósított” nem azt jelenti, hogy csak ott képeznek, hanem a szervezés, az oktatás elsődleges terepe a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, de mindenkit az ágazati világból bevonhat ebbe a rendszerbe, csak a sz ervezés elsődlegesen a Közszolgálati Egyetemnél található. Úgy gondoljuk, hogy fontos egy profi államigazgatási állammenedzsment képzése, tehát egy államtudományi képzés, és azon belül is lehetőség legyen adott esetben a doktori képzésre. Nyilván nem tömeg es módon, hanem olyan szempontból, hogy profi állami menedzserek jöhessenek létre, akik az állam vezetésének, a végrehajtó hatalom bármely pontján bevethetővé válnak. (15.40) Ennek megfelelően a javaslat szerint a törvény hatálybalépését követően kinevezés re kerülő ügyintézők két éven belül továbbképzés keretében közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséget kell hogy szerezzenek. A képzési kötelezettség a már jogviszonyban állókra és a vezetői munkakört betöltő tisztviselőkre is kiterjed. Ez nem no rmatív szabály, ez alól van lehetőség felmentésre például a jogi szakvizsgával rendelkezők számára, pont azért, hogy ne legyen normatív a szabály, legyen lehetőség a megfelelő szaktudás birtokában felmentést adni ezeknek a munkavállalóknak. Úgy gondoljuk, a rugalmasabb illetményrendszer egy versenyképesebb
