Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 27. szerda (146. szám) - A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2259 És azt is láthatjuk, hogy adott esetben az önkormányzati rendszer kiüresítéséhez is vezethet ennek a bevezetése. Azt látjuk, hogy a Fidesz, illetve a FideszKDNP - ne hagyjuk ki a sorból! - 2010 óta folyamatosan üresíti ki az önkormányzatiság rendszerét. Gyakorlatilag teljes hatáskör hiányában, már díszként fogn ak csak létezni lassan Magyarországon a helyi önkormányzatok. Az előttem felszólaló már beszélt arról is, hogy a KLIKhez hasonlatos rendszer jöhet létre. Ez megint a központosítás, amely a FideszKDNPnek jellemzi a kormányzását. Ennek egy része ennek az ASP rendszernek a bevezetése. Hát, ezzel sem biztos, hogy egyet tudunk érteni. Igen, a tényleges döntések is központosítódhatnak a jövőben ennek következtében. Úgy érezzük, hogy csak egy lépés, hogy az állam már engedélyhez kösse a jövőben az önkormányzat kifizetését, hogyha ez a rendszer így folytatódik, és tovább gyengül a települések érdekérvényesítő képessége. Oktatással kapcsolatos problémák is felvetődhetnek, hiszen azt látjuk, hogy ha ez bevezetésre kerül, egyik napról a másikra körülbelül 9 ezer főn ek kell ezt alkalmaznia Magyarországon. Nyilván ezt a rendszert akkor ezeknek a személyeknek meg kell tanulnia. Az ötpárti egyeztetésen elhangzott az, hogy akár távoktatásról is lehet beszélni, elsősorban így lehet kiképezni a 9 ezer főt. Szerintem nem biz tos, hogy a távoktatás ebben az esetben eredményes lesz; és azt is hallottuk, hogy amikor pedig nem távoktatással, hanem tanfolyamokkal próbálták oktatni a köztisztviselőket ennek a rendszernek a megismerésére, akkor örültek, ha egy 40 százalékos megjelené s volt. Úgyhogy nem vesznek részt olyan nagy hévvel ezeken a köztisztviselők, tehát kétséges, hogy megfelelő időn belül meg fogjáke tudni tanulni azokat a lehetőségeket, amik ebben rejlenek. Említették, felvetődött még az ötpárti egyeztetésen a szakemberh iány is azzal, hogy a helyi önkormányzatoknál, főleg a kistelepüléseken nehéz lesz azokat a szakembereket biztosítani, akik ezt az ASP rendszert fogják tudni felhasználói szinten megismerni, és azt fogják tudni használni. És az is felvetődött, hogy bizony nagy probléma a helyi önkormányzatoknál az, hogy azokat, akik rendelkeznek szaktudással ezen a területen, őket elcsábítja jobb fizetésért a versenyszféra, és nem tudnak itt maradni, és ez is egy nagy probléma lesz, hogy ha rendszerszinten ez bevezetésre ke rül, akkor vajon megfelelő módon fogjáke tudni, leszneke szakemberek, akik fogják tudni kezelni ezeket a rendszereket, ezeket a programokat, amelyek itt fognak működni. Aztán a következő a bevezethetőség kérdése, ami nagyon szorosan kapcsolódik az éppen az előbb elmondottakhoz. Mikor lehet ezt bevezetni? Pintér Sándor belügyminiszter úr, amikor megkérdeztem erről, ő azt nyilatkozta - hiszen tudjuk jól, hogy majd külön rendelet lesz az, ami majd a részleteket szabályozza , hogy 2017. január 1je lesz az a z időpont, amikor ez a rendszer országos szinten működhet. De vannak még olyan problémák, ami miatt ez nem vezethető be 2017. január 1jétől. Mégpedig az, hogy vannak külső beszerzések is, amelyeket közbeszerzésen és egyéb módon kell átfuttatni, amelyeknek megvan a megfelelő ideje. Ez alapján pedig az időpont, amely itt szóba jöhet, az a 2018. január 1je. (13.10) Azt gondolom, hogy kicsit közelinek tűnik ez az időpont, hogy ez az egész országos szinten működjön. Azon problémák, kritikák alapján, amelyeket az előbb pontokban megfogalmaztam, nem biztos, hogy megvan a realitása, hogy ez országos szinten működjön, meglegyen a megfelelő szakembergárda, kiképzetten álljon ott. Tehát ezek alapján itt is lehetnek problémák. Félelem még, ami megjelenik, és talán err ől nem esett szó, az pedig az, hogy önmagában ez egy nagyon rövid jogszabály, amely csak a kereteket határozza meg, azokat is csak részben határozza meg, és ezekre majd végrehajtási rendelet fog születni. Azt a végrehajtási rendeletet pedig, amire most fel hatalmazást adunk a kormánynak ebben a törvényben, annak a tartalmát nem ismerjük, nem ismerhetjük, nem tudjuk, a jövőben fog megszületni; a parlament nyilván nem tud beleszólni egy kormányrendeletbe, és abban lehetnek olyan kikötések, amelyekkel a legmess zebbmenőkig nem tudnánk majd egyetérteni, és ezen félelmeinknek mindenféleképpen szeretnénk hangot adni. Amikor az ellenzék azt mondja, hogy neki félelmei vannak ezzel a törvénnyel kapcsolatban, akkor nyilván ez a része is megfogalmazódik ebben.
