Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - A magyar egészségügy jelenéről és jövőjéről című politikai vita - ELNÖK: - RIG LAJOS (Jobbik): - ELNÖK: - DR. ÓNODI-SZŰCS ZOLTÁN GUSZTÁV, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2157 olyan 3 milliárd forint környékén van átlagosan, és azt kell mondanom megint csak… (Dr. Józsa István: De büdös van!) - megint csak tény szerűen hadd mondjam el, hogy a 2014. év végén még 72 milliárd forintnyi adóssága volt az ágazatnak, ugyanez tavaly év végén már csak 38 volt (Dr. Józsa István: De hiányzik a pénz!) , és a magyar kormány mindig, amikor baj van, zsebbe fog nyúlni, és bele fo gja tenni, amit kell (Dr. Józsa István: De többet kell!) , mint ahogy eddig is megtette. Úgyhogy visszatérve az alapállapotra, kiindulási állapotra azt gondolom, hogy a hitelesség kérdését kell feszegetnünk, amikor arról beszélgetünk, hogy melyik kép az iga z. És én élvezettel hallgattam Harangozó képviselő úrnak a performanceát, az a helyzet, hogy én nem tudok ilyet előadni, mert ez nem az én tisztem, azonban hitelességről van szó. Tehát én… (Harangozó Gábor István: Cáfoljon meg, államtitkár úr!) - én 2007ben abban a kórházban dolgoztam, amelyből el kellett bocsátani 600 dolgozót, azért, mert az akkori kormány arra kényszerítette (Dr. Lukács László György: És ők hova lettek?) a kórházat (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) , hogy ki kellett tenni a kórház kapa citásának a 36 százalékát. (Dr. Józsa István: Most meg elfekvő meg szociális kórház lesz!) Ez a hitelesség kérdése, én ennek a tanúja voltam, sőt az elszenvedője voltam ennek a jelenségnek (Dr. Lukács László György közbeszól.), úgyhogy a hitelességről kell beszélgetnünk, amikor a parlamentben beszélünk. (Harangozó Gábor István: Cáfoljon meg, államtitkár úr! Az lenne a hiteles! Cáfoljon meg! Melyik állításom nem volt igaz? - Az elnök csenget.) Hogyha hagyja, hogy elmondjam, akkor talán sikerülni is fog a cáf olat. (Halász János Harangozó Gábor Istvánnak: Nyugodjál meg! Nyugodjál meg! Nem áll jól neked ez a szerep! Dőlj hátra nyugodtan, úgy! - Derültség a kormánypártok soraiban. - Közbeszólások. - Dr. Józsa István: Neked már semmi nem áll jól!) Szóval, anélkül, hogy nagyon sok érzelmi hullámot vetnék, ez a tény, tehát amikor osztogatásról vagy fosztogatásról van szó, akkor el kell határolni, hogy ez mikor történt meg. Az egészségügyből tételesen pénzkivétel 2010ig történt, pénzbetétel pedig 2010 után történt. B anai államtitkár úr nagyon hitelesen megfogalmazta azt is, hogy nagyon könnyű úgy bért emelni, hogy eközben a költségvetés elszáll, nagyon könnyű úgy bért emelni, hogy közben hiteleket kell felvennie az országnak, és utána ezt kell majd szenvednie mindenki nek, aki ma ebben a teremben itt van. (Dr. Józsa István közbeszól.) Kérdezhetnénk azt, hogy akkor hogyan is tovább. Abból a bizonyos öt pontból legalább három olyan van, amibe a korábbi kormányok vagy belebuktak, vagy bele sem mertek vágni. Ha visszaemléke znek rá, pont az ágyszámcsökkentés volt az, ami eljuttatta az akkori kormányt a bukás felé. (Dr. Józsa István: Most 17 ezer elfekvőt fognak csinálni!) Úgyhogy a szociális ellátórendszer kapcsán kaptam rengeteg kérdést, most erre szeretnék kitérni újra. Nin cs ma Magyarországon, illetve, bocsánat, nincs ma Európában olyan ország, amely az egészségügyi alapból és a kórházakon keresztül nyújtana emelt szintű ápolási ellátást a saját állampolgárai részére, mi sem lehetünk olyan gazdagok, hogy ezt így tegyük. Azt gondolom, hogy akkor, amikor megpróbálunk egy ilyen kihívással szembenézni, ami abból fakad, hogy a lakosság öregszik, ami abból fakad, hogy a 65 év feletti korosztálynak az öregedése a két és félszeresére gyorsult, hiszen 1989től ’12ig ez a lakossági a rány növekedett 289 ezer fővel, ugyanez pedig most növekszik ’12től ’20ig 307 ezer fővel, akkor ennek a kihívásnak szeretnénk megfelelni. Mi nem arról beszélünk… (Dr. Józsa István: Ágyszámcsökkentéssel!) (19.50) Mi nem arról beszélünk, hogy szeretnénk va lamit szűkíteni. Mi arról beszélünk, hogy hozzunk létre egy olyan ellátási formát, amely ennek a kihívásnak megfelel. Amikor arról beszélünk, hogy van 27 ezer krónikus ágy, akkor tudniuk kell, hogy ennek nagyon nagy része rehabilitációs ágy, és ez nem is f og megmozdulni, hiszen ez a fajta ellátási forma az egészségügyhöz kell hogy tartozzon. Aminek el kell onnan kerülnie, az az, ami az ápolást nyújtja a rászorulók számára. Azt gondolom, hogy abban egyet tudunk érteni ebben a teremben, hogy minden állampolgá rnak joga van ahhoz, hogy tisztességben öregedjen meg. (Dr. Józsa István: Építeni kell olyan helyeket!) Mi ezt szeretnénk
