Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - A magyar egészségügy jelenéről és jövőjéről című politikai vita - ELNÖK: - DR. ÓNODI-SZŰCS ZOLTÁN GUSZTÁV, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
2101 június elejénközepén itt a parlamentben is nyilvánvalóvá válik, és majd a Magyar Közlönyben megjelenik. Tehát nem nagyon volt olyan időszak, amikor olyan gazdasági teljesítményt tudhattunk magunk mögött, olyan helyes hatéves gazdaságpolitikát, amelynek eredményeként minden jól éti ágazatban arról tudunk beszélni, hogy a többletforrásokból milyen belső arányokban osszuk föl az újabb és újabb milliárdokat. Ez jelent lehetőséget az egészségügyben is bizonyos átalakításokra, a szakápolási rendszerben és még sok más helyen, ahol korá bban mindig a forráshiány vagy a csökkenő költségvetés volt az, ami a döntéseket befolyásolta. Most senkit nem kell, az egészségügy területén sem, hogy a csökkenő költségvetés befolyásoljon. Ez természetesen még messze nem jelenti azt, hogy 2017. január 1jén úgy érezzük, hogy átszakítottuk a célszalagot, ugyanakkor az elmúlt kormányzati időszakok szempontjából példaértékű, hogy sikerül többletforrást biztosítani. (Dr. Józsa István: Ez az igazi önbeismerés!) Bízunk benne, hogy ebben az ellenzéki pártok támo gatását is fogjuk tudni élvezni, ha már az előző béremelések kapcsán nem tehettük. S abban is bízunk, hogy ez már egy akkora mértékű pluszforrás az egészségügyben, és egy olyan többéves program fog e mögött állni az ágazati szerepelőkkel való kormányzati e gyüttműködés során, amiből már mindenki érezheti, hogy egy újabbat tud előrelépni ’17ben is, ’18ban, és ki tudja még, hogy az egyeztetések hova jutnak, hogy melyik másik évben is. Ha sorra vesszük az egészségügy korábbi betegségeit, amelyekre újabb gyógy szereket igyekeztünk találni, akkor az akadozó orvosutánpótlást is nézhetjük. Ez egy olyan kérdés, ami mindig is felmerült Magyarországon, az orvoselvándorlás azonban 2004. május 1je, az európai uniós csatlakozás óta nyilván még nagyobb problémát jelent, hiszen nemcsak a korábbi agyelszívás jelentkezett, hanem az Európai Unió szabad belső munkaerőpiacán még könnyebben tudtak elhelyezkedni a magyar ápolók, magyar orvosok, mint mindenki más is. Erre kellett a kormányzatnak egy intézkedéssorozatot kitalálnia, amivel meg tudja állítani ezt a folyamatot. A leginkább mobilitással rendelkező orvosok nyilván a minél fiatalabb orvosok, akik egyrészt az élethelyzetük, az életkörülményeik, másrészt a nyelvtudásuk és a korszerű tudásuk miatt könnyebben tudnak külföldre költözni, könnyebben tudnak ott munkát vállalni, hiszen ismerik a nyelvet, és nincsenek még iskoláskorú gyermekeik vagy hasonló más olyan rokonaik, akik miatt jobban itt maradnának. Tehát ők voltak a legmobilabbak. Ezért náluk kellett leginkább ezt a fajt a problémát, ezt a fajta egészségügyi betegséget kezelni. Ezért indítottuk el a rezidenstámogatási programot, amelyben 3500 fiatal vett részt. Ki tudja, hogy ebből a 3500 fiatalból mennyi maradt volna itthon, ha nincs ez a program. 6 milliárd forintot költ öttünk erre. S azt mondhatjuk, hogy ez a program sikeres, mert ha megnézzük, hogy 2011 és 2016 között mennyivel növekedett az ösztöndíjasok száma, akkor azt látjuk, hogy 31,6 százalékkal nőtt azoknak a fiatal rezidenseknek a száma, akik a rezidenstámogatás i programban szerepelnek. (15.40) Ha az elvándorló orvosoknál tovább nézzük a számokat, akkor azt láthatjuk, hogy míg azon személyek, akik kértek igazolást ahhoz, hogy külföldön dolgozhassanak, az ő számuk 2010ben 845 volt, addig ez mostanára, 2015re 492re csökkent, majdnem a felére csökkent azon orvosok száma, akik külföldi munkavállalási engedélyt kértek magyar állampolgárként. Ha összevetjük azokat a számokat, hogy mennyien vettek részt a rezidenstámogatási programban, ha megnézzük, hogy mennyivel csö kkent a külföldi munkavállalási engedélyt kérők száma, és mellétesszük még azt a számsort is, hogy mennyi fiatal pályakezdő orvos volt öt évvel ezelőtt és van most, akkor körülbelül egy 420 körüli szám volt, majdnem 480 körüli szám, most pedig 920 azoknak a száma, akik fiatalként kezdik el szakorvosi éveiket - nos, tehát azt láthatjuk, hogy ott egy megduplázódás látható az orvosutánpótlás esetében. Nyilván még most is vannak olyan orvosok, akik kérnek külföldi munkavállaláshoz engedélyt. Nyilvá n vannak olyanok, akik korábban is odamentek és most is külföldön maradnak, de nem volt
