Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - A magyar egészségügy jelenéről és jövőjéről című politikai vita - ELNÖK: - DR. ÓNODI-SZŰCS ZOLTÁN GUSZTÁV, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
2102 látható a korábbi években, 2010 előtt olyan tendencia, amelyik a folyamatosan bővülő külföldre menetel és a folyamatosan csökkenő itthoni orvosszámmal szemben valamilye n pozitív eredményt fel tudott volna mutatni. A következő betegség az orvosok hiánya után, amelyet sikerült tendenciájában megfordítani a kormányzatnak, nem véletlenül, hanem célzott intézkedésekkel, az a kórházi eladósodottság. Ezzel kapcsolatos adatok má r itt az előzőekben elhangzottak, de arra hadd hívjam föl a figyelmet, hogy 60 milliárd forint volt az az összeg, amit a tavalyi év elején ezeknek a kórházi adósságoknak a rendezésére fordított a kormányzat. A felduzzadt várólisták esetén, pont államtitkár úr előttem is erről szólt, hogy az előző kormánynak még arra sem volt bátorsága, hogy várólistanyilvántartást vezessen be. A FideszKDNP ezt bevezette, nem félt ettől, mert tudta, hogy ha a problémával nem néz szembe, akkor a problémát kezelni sem tudja. Ezért 2012re kialakult a várólistanyilvántartás, szerepelt is rajta 77 ezer ember, most pedig az a 34 ezer, ami, ahogy néztük, arányaiban az évi körülbelül 200 ezer műtéthez képest egy másfél havi műtéti kapacitás, ennyi az, amennyien várólistán szerepe lnek, de lehet, hogy ennyien azok, akik nyilván nem egyik napról a másik napra fekszenek be a kórházakba, hanem időpontot is egyeztetnek a későbbi befekvésre. Tehát kezelhető mértékűre zsugorodott. Ami a célunk volt, hogy 3 és 6 hónap legyen a kisebb és na gyobb műtéteknél a várakozási idő, bízunk benne, hogy ezt sikerül átlagban is elérnünk. És tavaly év végén szerintem olyat láthattunk, amit a rendszerváltás óta nem nagyon Magyarországon, hogy a Kórházszövetség honlapján maguk a kórházak hívták föl a beteg ek figyelmét arra, hogy ha valahol nem kapnak egy csípőprotézisműtétre időpontot vagy egy szürkehályogműtétre időpontot, akkor melyik az a másik kórház, ahol ezt ellátják, és nyilván az utazási költségeket is a teljes költség 10 százaléka mértékben az egé szségügyi kasszából álltuk, hogy valakinek nyilván, ha az ország egyik megyéjéből egy másik megyéjébe kell átmenni, akkor ott is tudja magát kezeltetni, és az ezzel kapcsolatos pluszköltséget is fedezzük, hogy országosan a várólisták csökkenni tudjanak. 20 13ban erre 786 millió forintot fordítottunk, ’14 augusztusában 431 milliót, ’14. év végén 1 milliárd forintot, ’15ben 5 milliárd forintot. Ez összesen 7,2 milliárd forint, és ha a ’16os 5 milliárd forintot hozzátesszük, akkor 12,2 milliárd forint, amive l sikerült a várólisták számát 70 ezerről 34 ezerre csökkenteni. És nyilván ezt a későbbiekben is folytatni szeretnénk. Az egyre rosszabb állapotú infrastruktúra, kórházi felszereltség szintén olyan kérdés, amivel nagyon riogatták a korábbi időszakban a be tegeket, és volt is rá ok, hiszen soksok kórházban láttunk egyre rosszabb állapotokat. Ehhez képest igyekeztünk fejlesztési eredményeket fölmutatni, 71 darab kórházat újítottunk fel vagy fejlesztettünk, 23 új rendelőintézet épült, 54 rendelőintézetet újít ottunk föl, 27 új mentőállomás épült meg, és még egy építés alatt van. 85 darab mentőállomást felújítottunk, 2017től évente még 30at tervezünk, és 467 új mentőautót szereztünk be. Itt dupla sebességgel kellett beszerezni, hiszen a szocialisták az utolsó években elfelejtették - idézőjelben mondom, hogy elfelejtették - a mentőautók beszerzését. A mentőautók hiányoztak, de ez sem volt véletlen, hiszen a piaci alapú betegszállításnak és szolgáltatásvásárlásnak így tudtak piacot teremteni, hiszen ha nincs ment őautó, akkor meg kell venni a piacról, és így tudtak volna üzletet csinálni az egészségügyből is. (Dr. Józsa István közbeszól.) Ha megnézzük, hogy a nagy, 500 milliárd forintos fejlesztés milyen tételekből állt, akkor azt látjuk, hogy kórházi infrastruktúr a ebből 322 milliárd forint volt, kórházi eszközökre, műszerekre pedig 104,6 milliárd forintot fordítottunk. 50 milliárd forint jutott a járóbetegszakellátásra, 40 járóbetegszakrendelő fejlesztésére, 23 új kistérségi járóbetegszakrendelő kialakítására , valamint 9 aktív ellátást konvertáló kórház fejlesztésére került sor. Egészségügyi ágazati informatikai fejlesztésekre 13,8 milliárd forint jutott, 13 milliárd forint alapellátáson belüli infrastrukturális feltételek fejlesztésére, javítására fordítódott , ebből ennek az összegnek az egyharmada a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség támogatását szolgálta. 12 milliárd forint jutott a kórházi sürgősségi ellátás fejlesztésére, 11 milliárd a mentőállomások fejlesztésére, 9 milliárd forint CT, MRI- és röntgen berendezések cseréjére, amire a tavalyi év végén még további
