Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - A magyar egészségügy jelenéről és jövőjéről című politikai vita - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
2079 Amit viszont egy kicsit negatívumként sz eretnék itt most felhozni, az nem is olyan régi állapot. A Nagykátai járásban 65 ezer ember él. A 65 ezer ember fekvőbetegellátása és járóbetegellátása az elmúlt száz évben a ceglédi kórházhoz tartozott, és idéntől, úgy néz ki, ez utóbbit átvitték, a meg yehatárt átlépve, a Jászberényi Szent Erzsébet Kórházhoz, és nagyon félünk attól, hogy ezt követni fogja majd a fekvőbetegellátás áttétele is, ami a ceglédi Toldy Ferenc Kórházat nagyon súlyosan érintené. (13.50) Nagyon bízom abban, hogy azok az elképzelé sek, azok a fejlesztési tervek, amelyek itt megfogalmazódtak már kormányzati szinten, ha nem is tudják az elmúlt 3035 év mulasztásait pótolni, de nagyban hozzájárulhatnak ahhoz mind az alapellátásban, mind a járóbetegellátásban, mind pedig a fekvőbetege llátásban, hogy a magyar ember megfelelő módon kapjon tisztes egészségügyi ellátást. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Most megadom a szót Lukács László György képviselő úrnak, a Jobbik részéről. DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRG Y ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr és jelen lévő Érdeklődők! Úgy gondolom, mindenfajta önfényezés és saját dicséret nélkül fontos egy olyan bejelentést tennem, miszerint az elhangzottak kal ellentétben én voltam az, aki kezdeményezte ezt az egészségügyi vitanapot, és a Jobbik kezdeményezte, és a mi padsorainkból pattant ki az ötlet. Pontosan azért, mert nagyon sokat gondolkodtam és gondolkodtunk azon, hogy melyek azok a témák, amelyeket m indenképpen itt az Országgyűlésben valamennyi pártnak, ezért különösen örülök, hogy itt vannak adott esetben a szakszervezetek részéről, kamarák részéről, tehát nemcsak a pártoknak, hanem maguknak a civil szervezeteknek is meg kell vitatniuk. Meg kell vita tniuk az egészségügynek - ahogy a címében benne van - a múltját, a jelenét meg a jövőjét is, hiszen enélkül az egész problémát nem tudjuk megérteni; enélkül az egész egészségügynek… - amit már nagyon régóta mindenki szeretne és mindenki vár, egy olyan 20 é vet tudjunk biztosítani, amelyben van valamilyen - akár politikai, de akár szakmai - összefogás is abban, hogy egy minimális szintet, egy minimális összefogást összehozzunk benne, ami biztos alapot biztosít az ellátórendszernek, a benne dolgozóknak, a benn e gyógyulni vágyóknak, és mindenki számára érthető és tiszta viszonyokat tart fenn. Éppen ezért úgy gondoltam, hogy mindhárom aspektusát, a múltját, a jelenét, a jövőjét egyaránt meg kell vizsgálni, hiszen enélkül nem lehet megérteni, hogy miben is áll az egészségügy problémája. De ha a problémákból is válogatunk, temérdek olyan, sokan azt mondták, krízissel - sokan válságnak mondták - akár egyet is érthetünk, de akár az ellenkező, opponensi véleményt is megfogalmazhatjuk, de mégsem így mondanám, hanem prob lémáknak nevezném őket. Ezek közül a problémák közül bizony ki kell választani három olyat, amelyet a valódi nemzeti konzultáció során is a szakmai szervezetek, de az emberek is úgy jelöltek meg, hogy három nagyon fontos területe az egészségügynek, amiben mindenképpen újításra, amiben mindenképpen javításra van szükség. Az első ilyen terület a betegbiztonság kérdése, a betegek komfortja vagy éppen diszkomfortja, azaz hogy érzik magukat a rendszerben, hogy tudnak reakcióba lépni a körülöttük lévő körülmények kel, intézményekkel. A második ilyen problémapont a dolgozói munkakörülmények. Itt nem szabad egyszerűen leegyszerűsítve bérekről beszélni, hanem mindenről, ami a dolgozók vállát nyomja, minden teherről beszélni szükséges. A harmadik pedig maga az intézmén yi struktúra és az intézményi problémarendszer akár azt a vitát is megnyitva, hogy vane Magyarországon kellő kórház, soke az a kórház, mit hívunk egyáltalán kórháznak, de azt is, hogy elegendőe vagy miként lehet biztosítani az alapellátók megfelelő szám át, vagy miként lehet úgy átalakítani, hogy megfelelő, mindenki számára elérhető, de mégis biztonságosan igénybe vehető szolgáltatásokat nyújtson.