Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - A magyar egészségügy jelenéről és jövőjéről című politikai vita - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2070 szakterületeken belül hiány van, akkor az ápolók azok, akik csökkenteni tudják a terhelésüket. Az ápolók bérezése az OECDországok között az utolsó. A nemzetgazdasági átlag alatt keresnek itthon, ezért körükben felgyorsult az elvándorlás, és egyre nagyobb a hiány belőlük. Nem meglepő, hogy naponta átlagosan három orvos és két ápoló hagyja el az orszá got. 2015ben 1193 orvos és 567 szakdolgozó kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges jóhírnévigazolást. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a 18 nemzetgazdasági ágazat közül az egészségügy a 16. a bérlistán, azaz még a hazai bérviszonyok között is a legrosszabbul fizetettek közé tartoznak az egészségügyi dolgozók. Kamu volt a kormánynak az az ígérete is, hogy a frissen szakvizsgázott orvosok havonta 151 ezer forint plusztámogatásban részesülhetnek, a szakorvosi minimálbér így nettó 270 ezer forintra emelkedhet. Ezzel szemben az „1001 orvos hálapénz nélkül” Facebookcsoport írta meg, hogy januári bérük februári kifizetésekor szembesültek azzal, hogy nyoma nincs a kormány által beígért pénzeknek. Kiderült, hogy pályázni kell a bérkiegészítésre, vagyis a béremelésként kommunikált intézkedés csak egy pályázható támogatás. Az LMP szerint azonnali, valós alapbéremelésre van szükség, pályázati rendszerek helyett a szakorvosi minimálbér nettóját emeljék 270 ezer forintra még az idén. A szakdolgozók és az egyéb szakasszisztencia körében pedig legyen egységesen 50 százalékos béremelés, amit ne differenciáltan hajtsanak végre. Ne 515 milliárdokat adjanak béremelésre, ami még szépségtapasznak is kevés, ahogyan ezt eddig tették! Első lépésben 100 milliárd forint át csoportosítására van szükség, erre javaslatot is fogunk tenni a 2017. évi költségvetés tárgyalásánál is. Fontos fölhívni a figyelmet arra, hogy a dolgozói szegénység növekszik az egészségügyön belül, és ahogy az oktatásban, ha az egészségügyben is úgy gond olják, hogy amennyiben a szakszemélyzetet az út szélén hagyják, akkor azzal csillapítani lehet az összeomlást, illetve az elégedetlenséget, tévednek. Ma az egészségügyben éves szinten legalább 300 milliárd forintnyi többletforrásra van szükség. Szükség van egyrészt a béremelés miatt, szükség van a szakemberhiány kezelése végett, és összességében is a működési költségek miatt legalább 200 milliárd forint az, ami hiányzik a rendszerből. (13.10) Tisztelt Országgyűlés! Azzal kell szembenézni, hogy Magyarországo n még csak nem is az a kérdés, hogy vannake, leszneke nyugateurópai bérek az egészségügyben, jelenleg a gyalázatosan alacsony bérek 23szorosa már elegendő lenne ahhoz, hogy a többséget itthon lehessen tartani. Egyetlen példa: a háziorvosok 60 százalék a a nyugdíjkorhatár közelében vagy már azon túl van; van, aki 80 évesen is praktizál, mert a nyugdíjából nem tudna megélni; a háziorvosok átlagéletkora 58 év. Azonnali beavatkozásként, a rendszer teljes összeomlásának megakadályozása érdekében minimum 50 e zer forint alapbéremelést tartanánk szükségesnek. Tisztelt Országgyűlés! Szólni kell természetesen arról is, hogy egy alapvető paradigmaváltásra van szükség Magyarországon az egészségpolitikában ahhoz képest, amit az elmúlt évtizedekben tapasztaltunk. Egy olyan egészségpolitikára van szükség, ami a betegségügy helyett az egészségmegőrzésre koncentrál. Az LMPnek meggyőződése, hogy egy fenntarthatósági politikának alapvetően az egészségmegőrzésre kell koncentrálnia. Ehhez szükség van természetesen arra is, h ogy a gyógyszeripar nyomása alól hosszú távon a társadalombiztosítási kasszát és az egész egészségügyi rendszert felszabadítsuk. Hosszú távon egy olyan egészségmegőrző rendszer kell, ahol a gyógyszerfogyasztást, például az antibiotikumok fogyasztását azért is csökkentjük, mert tisztában vagyunk azzal, hogy az egész bolygón növekvő antibiotikumfogyasztás folyamatosan elszennyezi a természeti erőforrásokat. Fel kell ismerni azt is, hogy hosszú távon nincsen egészségmegőrzést szavatoló politika működő környez etegészségügy és élelmiszerbiztonság nélkül. Fel kell ismerni azt is, hogy amíg nincsenek állami források a mentális egészség növelésére, például egy közösségi pszichiátriai hálózat fejlesztésére, addig legfeljebb tűzoltó beavatkozások azok, amiket a min denkori kormányzati politika tehet.
