Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - A magyar egészségügy jelenéről és jövőjéről című politikai vita - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2071 Egy olyan egészségpolitikára van szükség, ami alkalmassá teszi a magyar állampolgárokat arra, hogy teljes értékű életet éljenek, alkalmassá teszi az embereket arra, hogy az emberhez méltó élet fizikai, biológiai feltétel eit megtartsák, és nem utolsósorban egy olyan egészségpolitika kell, ami hosszú távon abba az irányba mutat, hogy az erőforrásainkat megőrizzük a jövő generációk számára. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Az LMP második vezérszónokaként mega dom a szót Ikotity István képviselő úrnak. IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! A kormány egészségügyi politikájának talán a legnagyobb hibája az, hogy még mindig az egészségügyi rendszer ne m létező tartalékait próbálja meg kiaknázni. A célja továbbra is csupán annyi, hogy az egész rendszer működtetése kevesebb pénzbe kerüljön, és minél kevesebb szó legyen róla. A kormány ugyanis csak a politikai hasznot lesi, márpedig az tény, hogy azt nem a z egészségügy területén kell keresni. A felelős kormány azonban ettől még nem ignorálja az egészségügy kérdését, főleg azért nem, mert némi tudatos és hosszú távú tervezéssel könnyen elérhető lenne, hogy valóban kevesebbet kelljen az egészségügyre költeni. Ennek egyetlen módja, hogy sokkal nagyobb energiát fordítunk az egészségmegőrzésre és az egészséges környezet megteremtésére, annál ugyanis nincs hatékonyabb módszer, mint ha elérjük azt, hogy az emberek kevesebbet legyenek betegek. Ehhez képest a kormány egészségüggyel kapcsolatos magatartása faékegyszerűségű: ahol pénzt látnak, azt kivonják a rendszerből. Nem átcsoportosítják, nem próbálják meg jobban felhasználni, hanem kivonják, s inkább stadionokat építenek belőle, így az eredmény csak egy élhetetlen és betegségektől tépázott ország lesz, és egy olyan egészségügyi rendszer, amelyre egyre többet és többet kellene költeni, egy zsákutca, amiben gyorsuló tempóval haladunk előrefelé. A kormány azonban továbbra is csak a forráskivonással foglalkozik. Jelenl eg 550 milliárd forinttal költ Magyarország kevesebbet egészségügyre, mint a visegrádi országok. Ezt még az egészségügyért felelős helyettes államtitkár is elismerte nem olyan régen. Ennek ellenére a kormány azzal védekezik, hogy az ellenzéki pártok és a s zakszervezetek nyugati béreket kérnek számon rajtuk, pedig erről szó sincs. Mi azt szeretnénk, hogy a lehetőségeinkhez mérten a legtöbbet nyújtsa a magyar egészségügyi ellátás, a lehetőségeink pedig nem térnek el nagyban Szlovákiáétól, Szlovéniáétól vagy L engyelországétól. Egyszerűen a kormány értékrendje és prioritásai végzetesen hibásak. Azt láthatjuk, hogy az egészségügyért felelős államtitkárságon egyegy problémát jól azonosítanak, még működő megoldási javaslatuk is lenne, de ezek soha nem valósulnak m eg. Ennek nem lehet más oka, mint hogy a valódi politikai döntéshozók szintjén minden egyes alkalommal elakadnak ezek a javaslatok, mert a valódi döntéshozóknak, azaz a miniszterelnöknek és körének nem számít az emberek egészsége, ők csak a politikai kocká zatot látják az egész egészségügyben, pedig sok szempontból egyértelmű, hogy mit kéne tenni a jobban működő egészségügyért, csak az akarat hiányzik hozzá. A háziorvosképzést és pályát vonzóvá kell tenni, és világossá kell tenni, hogy a szakorvosok milyen feladatokat tudnak levenni a háziorvosok válláról, mert hamarosan összeomlik az alapellátás. Nem mehetünk el a béremelés kérdése mellett sem. Az LMP évek óta követeli az egészségügyi dolgozók jelentős béremelését. Szerintünk ez nemcsak morális okokból let t volna elvárható, hanem befektetésként is szolgált volna, ugyanis egy orvost vagy egy ápolót sokkal olcsóbb itthon tartani, mint a kivándorlás után visszacsábítani vagy az utódját kiképezni. Bár még nem ismerjük a jövő évi költségvetés pontos részleteit, de talán eljutunk oda, hogy a kormány elkezdi azt, amit hat évvel ezelőtt el kellett volna kezdenie. Hatalmas hiba az, hogy még mindig nincs garancia az idei béremelésre, és az sem biztos, hogy a jövő évi 100 milliárdról szóló mesék igazak volnának. De ha még minden szava valós is az újabb ígéreteknek, akkor is kevés a