Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - A magyar egészségügy jelenéről és jövőjéről című politikai vita - ELNÖK: - VONA GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2066 szempontjából is meghatározó szereppel rendelkezik, mondha tnánk úgy is, hogy a gazdasági versenyképesség tekintetében ez az a két ágazat, amely döntő jelentőséget visel. A gazdasági versenyképességhez versenyképes munkaerő kell, és ahhoz, hogy egy társadalom munkaereje versenyképes legyen, ahhoz a munkaerőnek jól képzettnek és egészségesnek kell lennie. A jól képzett munkaerőért az oktatás, az egészséges munkaerőért pedig az egészségügy felel. És pont ez az a két terület, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, amit önök magára hagytak, sorsára hagytak. És ha megb ocsátanak, én nem fogok az elmúlt nyolc év szocialista kormányainak bűneivel foglalkozni, hat év kormányzás után, azt gondolom, most már önökről kell beszélni. (12.50) Az önök társadalom- és gazdaságpolitikája a jól képzett és egészséges munkaerő vel szemben sokkal inkább az olcsó munkaerőt tekinti a gazdasági versenyképességünk alapjának. Ezzel a hívó szóval próbálja Magyarország gazdaságát erősíteni, ezzel a hívó szóval próbál Magyarországra külföldi tőkét csalogatni, és ezzel ér el egy függő tár sadalmat. Egy olyan függő társadalmat, amely Magyarország működését megbénítja és menthetetlenül XX. századivá teszi, ahol a korrupció igazgat mindent, ami az államigazgatásban zajlik, ahol a hatalmi önkény bárkit bármikor megtörhet, ahol az egzisztenciáli s kiszolgáltatottság az emberek millióit tartja folyamatos félelemben. Ez nem polgári társadalom, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, ez tényleg csak egy kommunikációs termék az önök részéről. Egy függő társadalom nem polgári társadalom. A polgári társ adalom önálló véleményalkotással és önálló egzisztenciával rendelkező állampolgárokból kell hogy álljon. A magyar társadalmat önök nem ilyenné tetté, és az elmúlt hat évben nem is ilyen irányban mozdultak. Nincs középosztály sem. Önök rendszeresen a középo sztályról beszélnek. De az a társadalom, ahol a középosztály folyamatosan alsó középosztállyá csúszik le, és mindennapi küzdelmet folytat a megélhetéssel, az esetleges végleges lecsúszással, az nem egy polgári társadalom, és nem egy széles középosztály. Ez ért azt gondolom, a Jobbiknak - mint a legerősebb magyar ellenzéki pártnak - szükséges mind a polgári Magyarország megvédését a zászlajára tűznie önök helyett, mind pedig a középosztály megerősítését zászlajára tűznie, célként kitűzni, és ezeket a fontos c élokat megvédenie. Egy XXI. századi nemzeti néppártnak ez a feladata. Ehhez viszont, hogy ezeket a célokat elérjük, erős egészségügy kell, és meg kell hogy mondjam, nem az első olyan vitanap, ahol elszomorodva hallgatom azt a vitát, amely folyik a Fidesz é s az MSZP között, amelynek a lényege, a döntő szempontja az, hogy melyikőjük az, amelyik jobban hibás, kinek van több bűne, kinek van több mulasztása. Ez egyébként egy fontos szempont lehet, hogy ezt a vitát lefolytassuk, de ha csak ebben merül ki a között ünk lévő közéleti vita, akkor ne csodálkozzunk azon, ha nem lesz fejlődés. Egy XXI. századi pártnak, mint amilyennek mi magunkat tartjuk, jobbikosok, nem csupán az a feladata, és nem csupán az a célja, hogy akár az MSZP, akár a Fidesz mulasztásait, bűneit meghatározza, hanem hogy megpróbáljon előretekinteni és a probléma megoldására fókuszálni. Emlékezzenek vissza önök is 2008ra, egy népszavazásra, egy olyan népszavazásra, ahol két egészségügyi és egy oktatási kérdéssel tették biztossá úgymond a 2010es gy őzelmüket, vagy akár mondhatnám úgy is, hogy a kétharmados többségüket a parlamentben ezzel a csapással tették egyértelművé, két egészségügyi és egy oktatási kérdéssel. Ugye, milyen érdekes a sors, hogy pont olyan területeken biztosították be a győzelmüket , amely területeken aztán kormányra kerülve nem tettek semmi érdemit? Sőt, nemhogy nem tettek semmi érdemit, hanem még képesek voltak a helyzeten is rontani. A bizalommal is visszaéltek és a hatalommal is, amit kaptak. Nem azt tartom problémának, szeretnék nagyon korrekt lenni az önök irányában, nem azt tartom problémának, nem az a helyzet, hogy önök megpróbálták az egészségügyet megmenteni, megpróbálták az egészségügyet jobbá tenni, de nem sikerült, mert olyan nehéz külső és belső körülmények adódtak, amel yekkel nem tudtak megbirkózni, ez még egy elfogadható emberi és tisztességes magyarázat volna. Sőt, még azt is mondom, hogy nem csak az a baj, hogy önök
