Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2016. évi március 1-jei ülésnapján elfogadott, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelent... - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
2039 És ebből következik jelen ügy tanulsága is. Itt szó nem volt arról, hog y itt a kormány valamiféle olyan ügyet próbált áterőltetni, amit most itt az ellenzék részéről, minden felszólaló részéről hallottunk. Ha voltak és vannak anomáliák, akkor helyes, amit a legfőbb ügyész mondott, bárki követte el, az ügyészség ebben az ügybe n nyomozni fog, és ebben az ügyben meghozza azt a döntést, amely vagy bűncselekményt állapít meg, vagy annak a hiányát állapítja meg. Van még egy olyan tanulsága ennek az ügynek, illetve van egy olyan fontos része, amit, én azt javaslom, hogy a jövőre nézv e próbáljunk meg vizsgálni. Vajon az alapítványok működése tekintetében és a jogszabályi szabályozások teljes egészében helyén vannake? Végig kell gondolni még egyszer az alapítványok működését, ezen belül is különösen, hogy az alapító felelőssége meddig terjed az alapítványok működése tekintetében. Ez egy nagyon fontos kérdés. Most gyakorlatilag azt halljuk az ellenzék részéről, hogy az alapítványban bekövetkező ilyenolyan cselekményekért, amelyek én nem tudom, hogy pontosan mik és milyenek, hiszen ezt n em vizsgáltam, nem is vizsgálhattam, mintha az alapító lenne a felelős. Én azt gondolom, hogy ma erre jogszabályi alap nincs. Következésképpen az a helyzet, hogyha azt akarjuk, hogy valamiféle felelősség legyen az alapítók részéről, mármint a jövőre nézve, akkor ezt csak jogszabályban lehet majd szabályozni. E pillanatban tehát az én meggyőződésem szerint az, amit itt Vas képviselő úrtól hallottunk, és amely összegezte az eddigi álláspontokat, mármint a kormányoldal álláspontját, megállnak, helytállók, köve tkezésképpen a módosítás ilyen értelemben támogatható és elfogadható. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Staudt Gábor képviselő úr, Jobbik. DR. STAUDT GÁBOR ( Jobbik ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt H áz! A rendelkezésre álló maradék időben szeretném még árnyalni ezt a képet. Bár nagyon örülünk neki, hogy TuriKovács képviselőtársunk hozzászólt ehhez a vitához, nagyon szerettük volna, hogyha olyanok is hozzászólnak, akik tevékenyen részt vettek, vagy a nevükre vették ezt a javaslatot, vagy nevükre vették a korábbi javaslatot. És Schiffer András képviselőtársamnak teljesen igaza van abban, hogy erre valamit mondani kell. (10.30) Ha valaki beterjeszt egy olyan javaslatot, ami teljesen nyilvánvalóan alkotmá nyellenes, ezt lehet látni, már a benyújtáskor lehetett látni, de amikor az ellenzék egyöntetűen elmondta, hogy melyek azok a pontok, amelyek egyébként biztos, hogy meg kell hogy dőljenek az Alkotmánybíróság előtt, és ezt végignyomták, elfogadták, és abban az egy dologban bízhattak, hogy mondjuk, Áder János aláírja ezt a javaslatot, vagy ha az ellenzék fordul az Alkotmánybírósághoz, akkor az Alkotmánybíróság adott esetben félrenéz, és nem állapítja meg ezt. De ezt egy ilyen javaslatnál még ők se tehették me g. Hatalmas összegekről beszélünk, nagyjából a GDP 1 százalékáról, közel 300 milliárd forintról. Ezek olyan horribilis pénzek, ami felfoghatatlan. Felfoghatatlan mértékű összegeket próbáltak itt magánpénzekké átformálni, a közpénzjellegüket elveszítve, meg fosztva közpénzjellegüktől, és ez nagyjából a magyar költségvetési főösszeg, bár a 2016ra vonatkozó (sic!) most kerül beterjesztésre, de ha az elmúlt éveket nézzük, akkor nagyjából, durván majdnem a 2 százaléka. Tehát tulajdonképpen azt lehet mondani, hog y amennyit Magyarország, sőt 2 százalékot nem is költ honvédelmi kiadásokra, az az összeg, amit Matolcsyék alapítványokra meg alternatív oktatásra meg minden egyébre elköltenek. Látva azokat az adatokat, amik kijöttek, volt is mit rejtegetni, és volt is mi től félni. El kell mondjam azt is, hogy a bizottsági vitában engem nem győztek meg itt az adatfajták vonatkozásában, hogy ez a törvény még rendben van így. Péterfalvi Attila, aki jelen volt, és azt mondta, bár úgy láttam, hogy a megnyilatkozása nem volt eb ben a tekintetben száz százalékig magabiztos, mármint az adatfajták vonatkozásában, hiszen ő azt mondta, hogy például a
