Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 25. hétfő (144. szám) - Az igazságügyi szakértőkről szóló törvényjavaslathoz benyújtott jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2004 javaslatot támogatnánake. Erre azt a választ kaptuk az igazságügyi tárca részéről, hogy mivel ők ezt nem támogatták, ezért nem i s egyeztették, nem is kérdezték meg a szakértőket erről. Végül, ahogy látni lehet, a Ház elé az egységes országos kamarai modell fog kerülni. Ezzel kapcsolatban azonban még egyszer szeretném hangsúlyozni azt, hogy itt valóban az igazságszolgáltatás függetl enségét érinti, és itt csak visszautalok az általános vitában elhangzottakra, az, hogy a minisztérium egy eltúlzottan erős felügyeletet tud gyakorolni a kamarai működés felett a főtitkárral, illetve az elnökkel kapcsolatban is. De idő hiányában erre majd e gy következő felszólalás keretében fogok visszatérni. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK : Köszönöm szépen. Staudt Gábor képviselő úr, a kisebbségi vélemény másik része, parancsoljon! DR. STAUDT GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ism ertetője : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Vas Imre képviselőtársam azt mondta, hogy innovatív megoldásokat tartalmaz a törvényjavaslat. Ez sok esetben alaptörvényellenes javaslatokat jelent. Tehát ha önök így hívják, vagy ez az újabb komm unikációs tér, ami adott esetben ebbe a körbe esik, az alaptörvényellenességben azt nevezzük innovatívnak, akkor ez igen, akkor ezt sikerült jól összerakni. Én el is mondanám, hogy mi az, ami ebbe a körbe tartozik, és egyébként a Törvényalkotási bizottság ülésén is benyújtottunk valóban hét módosító javaslatot, amellyel ezt próbáltuk korrigálni. Sajnos, a kormány részéről jelen lévő államtitkár részéről érdemi válaszokat nem kaptunk, pedig Isten látja a lelkemet, hogy technikai vagy olyan, nem technikai, de az egész törvényjavaslatnak a szellemét vagy az irányát azért nem alapjaiban leromboló javaslatokról beszéltünk, amelyeknek az elfogadását nyugodtan, nagyvonalúan megtehették volna. Itt például arról van szó, amit én egyébként továbbra is alaptörvényellen esnek tartok, mondok erre példát, hogyha már megszüntették a területi kamarákat, és a fellebbezési rendszer ennélfogva szintén megszűnt, egyébként nem feltétlenül kellett volna, hogy ez együtt járjon, tehát vannak olyan szervezetek, ahol a fellebbezés lehe tősége anélkül megvan, hogy területi szervezettség is vagy területi szervezetrendszer is járulna ehhez. Tehát lehet egy kis tanács, nagy tanács, hadd ne én adjak tippeket, a minisztériumban biztos vannak kiváló kodifikátorok és rendszerszinten gondolkodó e mberek, akik ezt meg tudták volna oldani. Tehát attól még, hogy egy országos kamara van, attól még egy fellebbezési rendszert meg lehetett volna tenni, vagy be lehetett volna építeni a javaslatba. Arról beszélünk, hogy a fegyelmi tanács határozatai, amelye k akár kizárással is büntethetnek egy szakértőt, vagy akár egy alkalmatlanná minősítés, ezek a döntések súlyos, adott esetben az egzisztenciáját a leghatározottabban és a legsúlyosabban érintő kérdések, és ezekben a kérdésekben nincs helye fellebbezésnek. (20.10) Az hagyján, hogy fellebbezésnek nincs helye, de ha egy bírósági felülvizsgálatot kér az érintett szakértő, akkor még azt a lehetőséget sem kapja meg, hogy legalább addig ne lehessen végrehajtani. Egyébként a 7. számú módosító javaslat, amelyet beny újtottam, de az Igazságügyi bizottság elutasította azt, majd TABmódosítóként is benyújtottam, az arra vonatkozott volna, hogy ameddig a bíróság abban a kérdésben dönt, hogy felfüggesztie a végrehajtásában ezt a határozatot, amit egyfokúan meghoz a kamara fegyelmi tanácsa, mondjuk, addig legalább ezt ne lehessen végrehajtani. Tehát még arról sincs szó, hogy a bíróságot meg kellene várni, amíg végigmegy, hanem amennyiben felfüggesztési kérelemmel él az adott delikvens, akit esetleg az egész egzisztenciájátó l megfosztanak, még azt sem várnák meg, amíg a bíróság ebben a kérdésben döntene. Úgy gondolom, ez nem felel meg az Alaptörvénynek, hiszen ebben az esetben tulajdonképpen fellebbezés nélkül lehet alapvető jogaitól, illetve a megélhetésétől is megfosztani v alakit. Folytatni fogom a hozzászólásomban, de ezért sem tudjuk támogatni a javaslatot. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
