Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. február 16. kedd (128. szám) - A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
201 Megkérdeztem a Postát, hogy milyen feltételekkel engedte át az FHB Jelzálogbank Nyrt. számára a Magyar Posta Befektetési Zrt. felét. (15.10) Tehát hogyan született meg az a szerződés, milyen körülmények között és mit tartalmaz, amely a Magyar Posta valóban kizárólagos tulajdonában lévő Magyar Posta Befektetési Zrt.t értékesítette? Arra is kíváncsi voltam, hogy milyen feltételekkel engedte át a Posta a magántulajdonú FHB Jelzálogbank Nyrt. és a magántulajdonú Takarékbank Zrt. számára pénzszállító és feldolgozó társaságának, a JNT Security Kft. közel felét. Milyen körülmények között, hogyan, miért? Milyen indokkal, feltételekkel jött létre a Posta és a z FHBcsoport stratégiai együttműködési megállapodása, és mi annak a tartalma? Milyen feltételekkel vásárolta meg a Posta a FHB Jelzálogbankkal közösen a magántulajdonú Díjbeszedő Holding egy részét? Milyen körülmények között vásárolta be magát a Posta a M agyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.be? Ki, illetve kik a valódi haszonhúzói a Postával történő együttműködésnek? Holnap lett volna egy tárgyalás, én a mai sajtótájékoztatómra az újságírókat is meghívtam, hogy lássanak egy ilyen pert, ott pedig arról volt szó, hogy a Magyar Posta Kártyaközpontja egy szerződést kötött a Magyar Kártya Kft.vel, aminek - láss csodát! - az FHB Jelzálogbank Nyrt. a tulajdonosa, azzal kapcsolatban, hogy az állampolgárok, akik a közüzemi számláikat fizetik be a Magyar Postán kárty ával, azokat ez a magántársaság lássa el szolgáltatásokkal, tehát rajta keresztül menjenek ezek a szolgáltatások. Megkérdeztem, meg lehete ismerni azt a szerződést, amelyet a Posta ezzel kapcsolatban kötött. Nekem meggyőződésem, hogy ez közérdekű adat aká r piacon, akár nem - ráadásul egy korlátozott piacon van , mert fogalmam nincs arról, hogy volte ezzel kapcsolatban verseny, megkínáltae a piacot - ha már a piacról van szó , az esetleges, önök által is jelzett versenytársakat, hogy akár jobb ajánlatok at is tegyenek. Tehát arra vagyok kíváncsi, hogy ez az egész szövevényes történet hogyan zajlott, mik ennek a szerződéses hátterei, milyen információkat lehet ebből kinyerni, hogyan kezelte a közpénzt vagy ezt a közfeladatot vagy az ezzel a közfeladattal e gy piaci tevékenységet folytató Magyar Posta a magyar állami érdekeket, az adófizetők érdekeit, hiszen lássuk be, azért nem mindenki jut hozzá 2700 bankfiókhoz, ahol ezt a tevékenységet lehet folytatni. Hogyan van az, hogy erre csak és kizárólag az FHB Jel zálogbank, illetve az FHB különböző cégei jogosultak, erre voltam én kíváncsi. Tehát ebben a 25 ügyben folyik eljárás, és éppen megszületik ez a jogszabálytervezet. Szeretném elmondani, hogy egyetértek önökkel is és egyetértek Péterfalvi Attilával is, aki azt mondja, hogy vannak üzleti titkok, amelyek nyilvánosságra kerülése veszélyeztetheti az állami tulajdonú vagy az állam tulajdonában lévő leányvállalat üzleti érdekeit. Igen, de ezt ma is szabályozza az információszabadságról szóló törvény, és a bíróság egyedi ügyben mérlegelheti, hogy melyek azok az adatok, amelyek üzleti titoknak minősülnek, és melyek azok, amelyek nem. Rengeteg adatigénylési perem volt és van folyamatban, volt olyan, amit úgy nyertem meg, hogy bizony a bíróság engedélyezte az adatkezel őnek, hogy kisatírozza az üzleti titoknak minősülő részt egy adott szerződésből, de önök ebben a jogszabálytervezetben komplett szerződéseket…, tehát azt mondja, hogy a szerződései vagy a szerződések adatai, amelyeket kizárna a hozzáférhetőségből. Tehát me gint belenyúlnak az igazságszolgáltatásba, a bíróságok szabad mérlegelési lehetőségét korlátozzák; Németh Szilárdnak erre van hajlandósága, a korábbi ügyekben is tett ilyen nyilatkozatot, most ezzel a javaslatával is beszűkíti a bíróság mérlegelési jogköré t. Kérdezem én - nyilván én már nem csodálkozom rajta, hogy pont a Magyar Postával kapcsolatban hozzák ezt a törvényt , annak idején a Magyar Villamos Művek leányvállalatával kapcsolatban miért nem hoztak ilyen törvényt. (Dr. Schiffer András: Ne adj ötlet eket!) Az életben nem ismerhettem volna meg a METtel kötött szerződéseket! Ott egy 150 milliárd forintos üzletről volt szó, amit én megkaptam közérdekű adatként - jelzem, alkotmánybírósági döntés alapján, erre a bíróság közvetlenül hivatkozott , önök ped ig most itt a Postánál ezt a lehetőséget el akarják venni.
