Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1679 környékén, különösen a kilencvenes években, amíg még a jogszabályi környezet nem volt annyira kialakult, a veszé lyes hulladékok ipari méretű eltüntetése különböző felhagyott bányaüregekbe, egyéb zagytározókba és egyéb erre alkalmas létesítményekbe. Ezek a mai napig ott vannak. És az új beruházások - szintén erről is beszélni kell. Nem szabad azt megengedni, erre is van jó néhány példa manapság is, hogy olyan beruházások, amelyek akár a kormány érdekeltségi körébe tartozó vállalkozók által vagy a kormány által valamilyen okból kiemelt, minősített beruházássá váló beruházások olyan helyeken történnek, ahol egyébként iv óvízbázisvédő terület található. Ilyen például a most kivitelezés vagy tervezés alatt lévő csepeli konténerterminál területe, ami Budapest vízbázisának hidrogeológiai védőterületére van tervezve, de beszélhetnénk még jó néhány létesítményről, ahol ezeket az előírásokat, ezeket a szempontokat nem veszik figyelembe. Lehet érzékenynek lenni és kell is Magyarország vízbázisainak állapotára, vízminőségére, minél jobb minőséget kell elérnünk, de a vízgazdálkodásban igenis oda kell figyelnünk arra, hogy a jövő ge nerációk számára is ezeket a vízkészleteket minőségileg is megőrizzük, és mennyiségileg is minél nagyobb mennyiséget tudjunk eltárolni és felhasználni későbbi célokra. Már most is vannak olyan területek, és erről majd Magyar Zoltán képviselőtársam beszél, egy speciális példáról, ahol mai nap is probléma, hogy egy korábbi téves döntés alapján nincs megfelelő vízmennyiség a térségben. Jelesül a Szigetköz térsége, és vannak más térségek is, amelyeknek a problémáját orvosolni kell. Nem lehet egyébként a Duna pr oblémáját megkerülni. Itt a szlovák féllel igenis fel kell gyorsítani és hatékonyabbá tenni a tárgyalásokat, hogy a megfelelő vízmennyiséget megkapjuk, illetve hogy a hosszú távú megoldás is megszülessen, és most nemcsak a szigetközi szakaszról, hanem a D una teljes magyarországi szakaszáról beszélek és a teljes magyar vízellátásról. Valaha virágzó, vízen alapuló mezőgazdasági kultúra volt Magyarországon, és a valahai több száz évvel ezelőttre gondolok, az úgynevezett fokgazdálkodásnak köszönhetően. Igaz, h ogy akkor az ország egy jelentős része vízzel borított terület volt, amelyet azóta lecsapoltak, mezőgazdasági művelés alá vontak. Azt az állapotot már nem lehet és nem is kell visszaállítani, viszont érdemes megfontolni, hogy amik akkor működtek megoldások , azokból a jó gondolatokat átvenni, és Magyarországot egy virágzó paradicsommá lehet változtatni, ha ezeket a hatásokat kiszűrjük, és a megfelelő mennyiségű víz a megfelelő minőségben, a megfelelő időben és helyen rendelkezésre áll. Ez lenne a magyar vízg azdálkodás átfogó feladata, és ennek a politikai oldalában, a tervezésében, akár a szakpolitikai részében mi mindig is partnere voltunk a kormánynak és ezután is partnere leszünk, és meg fogjuk tenni a javaslatainkat. Ezt a jelenlegi törvényjavaslatot pedi g támogatni fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Most megadom a szót Schmuck Erzsébetnek, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A vízké szletek védelme és bölcs hasznosítása hazánk egyik legfontosabb környezetstratégiai, környezetbiztonsági kihívása. Ezért szükség volna arra, hogy az Országgyűlés végre súlyának megfelelően foglalkozzon vele. Különösen, mert kormányzati szinten születtek st ratégiai jellegű dokumentumok, mint például a Kvassay Jenőterv, a kormány elfogadta Magyarország új vízgyűjtőgazdálkodási tervét, és sor került az árvízi kockázat térképezésére is. Éppen ezért sürgető volna ezek döntéshozók általi átfogó áttekintésére, é rtékelésére, az egymással és más szakpolitikákkal való összhangolására, a szükséges intézkedések átlátható módon történő meghozatalára. Nagyon nem mindegy, hogy az EUs forrásokat mégis milyen jövőbeni helyzetünket meghatározó projektekre költjük. Sajnos, a kormány ilyen szintű ügyeket nem hoz az Országgyűlés elé. Helyette olyan módosítási tervezeteket kapunk, melyek csupán egyegy parciális kérdéssel foglalkoznak, és többnyire igencsak megkérdőjelezhető az indíttatásuk és a tartalmuk.
